János 5
1 Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
Gakapiteje genego shashinkupagwa shikukuu sha Bhayaudi, na bhalabho a Yeshu gubhapite ku Yelushalemu.
2 Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van.
Kwene ku Yelushalemu, tome na nnango gushemwa, Nnango gwa Ngondolo, lyashinkupagwa litanda lya mashi liishemwa Bhetishata kwa Shiebhulania, na lyashinkukola mmbuto nng'ano.
3 Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.
Nnyenje mmatimbwimo bhashinkupagwanga bhalwelenji bhabhagwinji bhatemingenenje, ashinangalole na ashinangwabha na bhapolokanga ibhalo, bhalinginji nkulindilila mashi gakologanywe.
4 Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt.
Pabha malaika jwa kunnungu atendaga tuluka nitimbulikanya mashi. Nnwele jojowe shalongolele tumbushila mmashi mula, shalame shilwele shoshowe shakwete.
5 Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében.
Bhai, penepo ashinkupagwa nnwele jumo alwalile yaka makumi gatatu na yaka nane.
6 Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?
Numbe a Yeshu bhakammoneje jwenejo ali agonile penepo, gubhang'amwile kuti jwenejo patemi penepo mobha gamagwinji, gubhammushiye, “Bhuli ulipinga kulama?”
7 Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem.
Na jwalakwe gwajangwile, “Mmakulungwa, nne nangali mundu jwandumbushiya mmashimu pugatimbulikanywa. Kila pungulinga tumbushila, mundu juna anakoposhela nimbitila.”
8 Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!
A Yeshu gubhammalanjile, “Jinuka utole likai lyako ujende.”
9 És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala.
Shangupe mundu jula gwalamile, gwatolile likai lyakwe, gwajabhwile. Lyeneli pulyatendeshe Lyubha lya Pumulila.
10 Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod!
Kwa nneyo Bhayaudi bhananji gubhannugulilenje mundu alamiywe jula, “Lelo Lyubha lya Pumulila, ikaapinjikwa kujigala likai.”
11 Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.
Ikabheje jwenejo gwabhabhalanjilenje, “Bhene bhandu bhanamiyebho nibhanugulile, ‘Jigala likai lyako, ujende.’”
12 Megkérdék azért őt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj?
Bhalabhonji gubhaammushiyenje, “Jwene mundu akulugulile, ‘Jigala likai lyako, ujendejo,’ gani?”
13 A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen.
Ikabheje jwenejo jwangammanya annamiye, pabha a Yeshu bhajabhwile penepo, numbe pashinkugumbala lugwinjili lwa bhandu.
14 Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!
Bhai kungai a Yeshu gubhaimene naka mundu jubhannamiye jula ku Likanisha, gubhannugulile, “Nnaino ulamile, unatende yambi kabhili, linakuukoposhela lya punda jogoya.”
15 Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, a ki őt meggyógyította.
Bhene bhandubho gubhapite gubhaalugulilenje bhakulungwa bha Bhayaudi kuti, bhanamiye bhala a Yeshu.
16 És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.
Pabha a Yeshu bhashinkutenda genego Lyubha lya Pumulila, Bhayaudi gubhatandwibhenje kwaashima.
17 Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.
Bhai a Yeshu gubhaalugulilenje, “Atati bhanakamula maengo mobha gowe, nkali nne ngunakamula maengo nneyo peyo.”
18 E miatt aztán még inkább meg akarák őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel.
Kwa gene malobhego, bhakulungwanji bha Bhayaudi gubhapundilenje kuloleya shanabhuli shibhaabhulaganje a Yeshu, nngabha ga nngakunda shalia ja Lyubha lya Pumulilape, ikabhe ga bheleketa kuti a Nnungu Ainabhabho, kwa nneyo bhanakwiilinganya na a Nnungu.
19 Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi.
A Yeshu gubhaalugulilenje, “Kweli kweli ngunakunnugulilanga, Nne namwana gwabho ngakombola tenda shindu sha jikape, ngunatenda shingushibhona Atati bhalitenda. Pabha shibhaatenda Atati, Nne shindende shosho pesho
20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csudálkozzatok.
Pabha Atati bhanakumpinga mwana gwabho na bhanakunnanguya kila shindu shibhatenda bhayene na kabhili shibhannanguye indu yaikulungwa kupunda yenei na mmanganya shinkanganigwanje.
21 Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, megelevenít.
Malinga Atati shibhakwayuyanga bhawilenje nikwapanganga gumi, nneyo peyo na Nne Mwana gwabho ngunakwapanganga gumi bhungupinga kwaapanganga.
22 Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta;
Atati bhakakunng'ukumula mundu jojowe, liengo lyowe lya ukumula bhambele Nne namwanagwabho,
23 Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt.
nkupinga bhandu bhowe bhang'isimiyanje malinga shibhakwaisimiyanga Atati. Bhakang'ishimyanga Nne bhakakwaishimiyanga Atati bhandumile.
24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. (aiōnios g166)
“Kweli ngunakummalanjilanga, apilikana lilobhe lyangu na kwakulupalila bhandumile bhala, akwete gumi gwa pitipiti. Ngu akaukumulwa, ikabhe atapwilwe kushiwo na apegwilwe gumi. (aiōnios g166)
25 Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek.
Kweli ngunakunnugulilanga, mobha ganakwiya, numbe gaishe, bhawilenje shibhapilikananje lilobhe lyangu, na shibhapilikananjebho, shibhalamanje.
26 Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:
Malinga Atati shibhali shiumilo sha gumi, nneyo peyo bhandendile nne Namwana gwabho kubha shiumilo sha gumi.
27 És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia.
Kabhili bhashimba mashili ga ukumula pabha nne Mwana juka Mundu.
28 Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát,
Nnakanganigwanje kwa lyeneli, pabha mobha ganakwiya bhowe bhalinginji mmakabhuli shibhapilikananje lilobhe lyangu.
29 És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.
Na bhalabhonji shibhayukanje, bhatendilenje ya uguja shibhayukanje na lama na bhatendilenje yangali ya mmbone shibhayukanje na ukumulwa.”
30 Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét.
“Nne ngaatenda shindu kwa mashili gangu namwene. Nne ngunaukumula malinga shingupilikana kopoka kwa Atati, nne ukumu jangu ja aki. Nne ngaapinga tenda shingupinga namwene, ikabhe shibhaapinga bhandumile bhala.
31 Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz.
“Niikong'ondelaga namwene, ukong'ondelogo jwakwa shakunde kuti gwa kweli.
32 Más az, a ki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, a melylyel bizonyságot tesz rólam.
Ikabheje bhapalinji bhananji bhaakong'ondelanga gangu nne, munkumbi gwabhonjimo bhapali a Yowana. Na nne nimumanyi kuti yowe ibhakong'ondele gangu nne, ni ya kweli.
33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról.
Mmanganyanji nshikwaatumanga bhantenga kwa a Yowana, na bhalabho gubhakong'ondele ga kweli.
34 De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok.
Nne ngalolela kukong'ondelwa na bhandunji, ikabheje ngunabheleketa genega nkupinga ntapulwanje.
35 Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.
A Yowana pubhaliji malinga shenje shikolela nilangaya, na mmanganya mwainonyelenje shilangayasho kwa mobha gashoko.”
36 De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.
“Ikabheje nne ngwete ukong'ondelo gwangu namwene numbe gwankulungwa kupunda gwa a Yowana. Pabha maengo gungutenda, ni gubhambele Atati nigatende. Numbe genego ganangong'ondela kuti njitumwa na Atati.
37 A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok.
Nabhalabho Atati bhandumile bhanangong'ondela. Mmanganya nkanabhe pilikananga lilobhe lyabho, wala kwaabhona kumeyo,
38 Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek.
na ntenga gwabho gukatama mmitima jenunji, pabha mwangankulupalilanga jubhantumile jula.
39 Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; (aiōnios g166)
Mmanganya nnaatonelanga Majandiko ga Ukonjelo nniganishiyanga kuti mwenemo, shimpatanje gumi gwa pitipiti, mbena Majandiko gogo ganangong'ondela nne! (aiōnios g166)
40 És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!
Nkali nneyo, mmanganya nkapinganga kunyiila nne nkupinga mpatanje gumi.
41 Dicsőséget emberektől nem nyerek.
“Nne ngaloleya kuiniywa na bhandunji.
42 De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek:
Ikabheje nimumanyi kuti mmanganyanji, kwaapinga a Nnungu kwakwa mmitima jenunji.
43 Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok.
Nne pung'ishe kwa mashili ga Atati, ikabheje nkamboshelanga. Ikabhe mundu juna aikaga kwa mashili gakwe nyene, shimumposhelanje.
44 Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek?
Mmanganyanji nnapinganga kulumbililwa na bhandu ajenunji, na nkaapinganga kulumbililwa na Bhenebho bhali jikape a Nnungu, igala shinkulupalilanje bhuli?
45 Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van a ki vádol titeket, Mózes, a kiben ti reménykedtetek.
Nnaganishiyanje kuti nne shininnugulanje kwa Atati. A Musha bhunkwaakulupalilangabho shibhannugulanje.
46 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő.
Monaga kweli mwaakulupalilenje a Musha, nkangulupalilenje na nne. Pabha a Musha bhashinkujandika gangu nne.
47 Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?
Ikabheje nkakulupalilanje gubhajandishe gala, shinkulupalilanje bhuli, malobhe gungubheleketa nne?”
