János 5
1 Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
After these things was a feast of the Jews, and Jesus went up to Jerusalem.
2 Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van.
Now there is in Jerusalem, at the sheepgate, a pool, which is called in Hebrew, Bethesda, having five porches.
3 Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.
In these lay a multitude of sick, blind, lame, withered, [awaiting the moving of the water.
4 Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt.
For an angel descended at a certain season in the pool and troubled the water. Whoever therefore first went in after the troubling of the water became well, whatever disease he laboured under.]
5 Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében.
But there was a certain man there who had been suffering under his infirmity thirty and eight years.
6 Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?
Jesus seeing this [man] lying [there], and knowing that he was [in that state] now a great length of time, says to him, Wouldest thou become well?
7 Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem.
The infirm [man] answered him, Sir, I have not a man, in order, when the water has been troubled, to cast me into the pool; but while I am coming another descends before me.
8 Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!
Jesus says to him, Arise, take up thy couch and walk.
9 És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala.
And immediately the man became well, and took up his couch and walked: and on that day was sabbath.
10 Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod!
The Jews therefore said to the healed [man], It is sabbath, it is not permitted thee to take up thy couch.
11 Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.
He answered them, He that made me well, he said to me, Take up thy couch and walk.
12 Megkérdék azért őt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj?
They asked him [therefore], Who is the man who said to thee, Take up thy couch and walk?
13 A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen.
But he that had been healed knew not who it was, for Jesus had slidden away, there being a crowd in the place.
14 Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!
After these things Jesus finds him in the temple, and said to him, Behold, thou art become well: sin no more, that something worse do not happen to thee.
15 Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, a ki őt meggyógyította.
The man went away and told the Jews that it was Jesus who had made him well.
16 És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.
And for this the Jews persecuted Jesus [and sought to kill him], because he had done these things on sabbath.
17 Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.
But Jesus answered them, My Father worketh hitherto and I work.
18 E miatt aztán még inkább meg akarák őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel.
For this therefore the Jews sought the more to kill him, because he had not only violated the sabbath, but also said that God was his own Father, making himself equal with God.
19 Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi.
Jesus therefore answered and said to them, Verily, verily, I say to you, The Son can do nothing of himself save whatever he sees the Father doing: for whatever things he does, these things also the Son does in like manner.
20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csudálkozzatok.
For the Father loves the Son and shews him all things which he himself does; and he will shew him greater works than these, that ye may wonder.
21 Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, megelevenít.
For even as the Father raises the dead and quickens [them], thus the Son also quickens whom he will:
22 Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta;
for neither does the Father judge any one, but has given all judgment to the Son;
23 Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt.
that all may honour the Son, even as they honour the Father. He who honours not the Son, honours not the Father who has sent him.
24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. (aiōnios g166)
Verily, verily, I say unto you, that he that hears my word, and believes him that has sent me, has life eternal, and does not come into judgment, but is passed out of death into life. (aiōnios g166)
25 Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek.
Verily, verily, I say unto you, that an hour is coming, and now is, when the dead shall hear the voice of the Son of God, and they that have heard shall live.
26 Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:
For even as the Father has life in himself, so he has given to the Son also to have life in himself,
27 És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia.
and has given him authority to execute judgment [also], because he is Son of man.
28 Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát,
Wonder not at this, for an hour is coming in which all who are in the tombs shall hear his voice,
29 És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.
and shall go forth; those that have practised good, to resurrection of life, and those that have done evil, to resurrection of judgment.
30 Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét.
I cannot do anything of myself; as I hear, I judge, and my judgment is righteous, because I do not seek my will, but the will of him that has sent me.
31 Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz.
If I bear witness concerning myself, my witness is not true.
32 Más az, a ki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, a melylyel bizonyságot tesz rólam.
It is another who bears witness concerning me, and I know that the witness which he bears concerning me is true.
33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról.
Ye have sent unto John, and he has borne witness to the truth.
34 De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok.
But I do not receive witness from man, but I say this that ye might be saved.
35 Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.
He was the burning and shining lamp, and ye were willing for a season to rejoice in his light.
36 De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.
But I have the witness [that is] greater than [that] of John; for the works which the Father has given me that I should complete them, the works themselves which I do, bear witness concerning me that the Father has sent me.
37 A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok.
And the Father who has sent me himself has borne witness concerning me. Ye have neither heard his voice at any time, nor have seen his shape,
38 Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek.
and ye have not his word abiding in you; for whom he hath sent, him ye do not believe.
39 Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; (aiōnios g166)
Ye search the scriptures, for ye think that in them ye have life eternal, and they it is which bear witness concerning me; (aiōnios g166)
40 És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!
and ye will not come to me that ye might have life.
41 Dicsőséget emberektől nem nyerek.
I do not receive glory from men,
42 De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek:
but I know you, that ye have not the love of God in you.
43 Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok.
I am come in my Father's name, and ye receive me not; if another come in his own name, him ye will receive.
44 Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek?
How can ye believe, who receive glory one of another, and seek not the glory which [comes] from God alone?
45 Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van a ki vádol titeket, Mózes, a kiben ti reménykedtetek.
Think not that I will accuse you to the Father: there is [one] who accuses you, Moses, on whom ye trust;
46 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő.
for if ye had believed Moses, ye would have believed me, for he wrote of me.
47 Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?
But if ye do not believe his writings, how shall ye believe my words?
