János 4
1 Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,
ⲁ̅ⲛⲧⲉⲣⲉⲡϫⲟⲉⲓⲥ ϭⲉ ⲉⲓⲙⲉ ϫⲉ ⲁⲛⲉⲫⲁⲣⲓⲥⲁⲓⲟⲥ ⲥⲱⲧⲙ ϫⲉ ⲓⲥ ⲣ ϩⲁϩ ⲙⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲁⲩⲱ ϥⲃⲁⲡⲧⲓⲍⲉ ⲉϩⲟⲩⲉ ⲓⲱϩⲁⲛⲛⲏⲥ
2 (Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai, )
ⲃ̅ⲕⲁⲓⲧⲟⲓ ⲓⲥ ⲁⲛ ⲡⲉⲛⲉϥⲃⲁⲡⲧⲓⲍⲉ ⲁⲗⲗⲁ ⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲛⲉ
3 Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába.
ⲅ̅ⲁϥⲕⲱ ⲛⲥⲱϥ ⲛϯⲟⲩⲇⲁⲓⲁ ⲁϥⲃⲱⲕ ⲟⲛ ⲉⲧⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲁ
4 Samárián kell vala pedig általmennie.
ⲇ̅ⲛⲉ ϩⲁⲡⲥ ⲇⲉ ⲡⲉ ⲉⲧⲣⲉϥⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲛ ⲧⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲁ
5 Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
ⲉ̅ⲁϥⲉⲓ ϭⲉ ⲉⲩⲡⲟⲗⲓⲥ ⲛⲧⲉ ⲧⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲁ ⲉⲡⲉⲥⲣⲁⲛ ⲡⲉ ⲥⲩⲭⲁⲣ ϩⲁⲧⲙ ⲡϭⲱⲙ ⲉⲛⲧⲁⲓⲁⲕⲱⲃ ⲧⲁⲁϥ ⲛⲓⲱⲥⲏⲫ ⲡⲉϥϣⲏⲣⲉ
6 Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
ⲋ̅ⲛⲉⲩⲛ ⲟⲩⲡⲏⲅⲏ ⲇⲉ ⲙⲙⲁⲩ ⲛⲧⲉ ⲓⲁⲕⲱⲃ ⲓⲥ ϭⲉ ⲛⲧⲉⲣⲉϥϩⲓⲥⲉ ⲉϥⲙⲟⲟϣⲉ ϩⲓ ⲧⲉϩⲓⲏ ⲁϥϩⲙⲟⲟⲥ ⲛⲧⲉⲓϩⲉ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉϫⲛ ⲧⲡⲏⲅⲏ ⲛⲉⲡⲛⲁⲩ ⲛϫⲡ ⲥⲟ ⲡⲉ
7 Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
ⲍ̅ⲁⲩⲥϩⲓⲙⲉ ⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲧⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲁ ⲉⲙⲉϩ ⲙⲟⲟⲩ ⲡⲉϫⲉ ⲓⲥ ⲛⲁⲥ ϫⲉ ⲁⲩⲉⲓⲥ ⲧⲁⲥⲱ
8 Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
ⲏ̅ⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲅⲁⲣ ⲛⲉⲁⲩⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲟⲗⲓⲥ ⲉϣⲱⲡ ⲛⲁⲩ ⲙⲡⲉⲧⲟⲩⲛⲁⲟⲩⲟⲙϥ
9 Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
ⲑ̅ⲡⲉϫⲁⲥ ϭⲉ ⲛⲁϥ ⲛϭⲓ ⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲛⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲧⲏⲥ ϫⲉ ⲛⲧⲟⲕ ⲛⲧⲕ ⲟⲩⲓⲟⲩⲇⲁⲓ ⲛⲁϣ ⲛϩⲉ ⲕⲟⲩⲉϣ ⲥⲱ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲟⲟⲧ ⲉⲁⲛⲅ ⲟⲩⲥϩⲓⲙⲉ ⲛⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲧⲏⲥ ⲙⲉⲣⲉⲛⲓⲟⲩⲇⲁⲓ ⲅⲁⲣ ⲧⲱϩ ⲙⲛ ⲛⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲧⲏⲥ
10 Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
ⲓ̅ⲁⲓⲥ ⲟⲩⲱϣⲃ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲥ ϫⲉ ⲛⲉⲣⲉⲥⲟⲟⲩⲛ ⲛⲧⲇⲱⲣⲉⲁ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ϫⲉ ⲛⲓⲙ ⲡⲉⲧϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲉ ϫⲉ ⲁⲩⲉⲓⲥ ⲧⲁⲥⲱ ⲛⲧⲟ ⲛⲉⲣⲉⲛⲁⲁⲓⲧⲓ ⲙⲙⲟϥ ⲡⲉ ⲛϥϯ ⲛⲉ ⲛⲟⲩⲙⲟⲟⲩ ⲉϥⲟⲛϩ
11 Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
ⲓ̅ⲁ̅ⲡⲉϫⲁⲥ ⲛⲁϥ ⲛϭⲓ ⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲙⲛ ⲕⲁⲇⲟⲥ ⲛⲧⲟⲟⲧⲕ ⲁⲩⲱ ⲧϣⲱⲧⲉ ϣⲟⲕϩ ⲉⲩⲛⲧⲁⲕ ϭⲉ ⲙⲙⲁⲩ ⲉⲃⲟⲗ ⲧⲱⲛ ⲙⲡⲙⲟⲟⲩ ⲉⲧⲟⲛϩ
12 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
ⲓ̅ⲃ̅ⲙⲏ ⲛⲧⲟⲕ ⲉⲛⲁⲁⲕ ⲉⲡⲉⲛⲉⲓⲱⲧ ⲓⲁⲕⲱⲃ ⲡⲁⲓ ⲉⲛⲧⲁϥϯ ⲛⲁⲛ ⲛⲧϣⲱⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲟϥ ⲁϥⲥⲱ ⲉⲃⲟⲗ ⲛϩⲏⲧⲥ ⲙⲛ ⲛⲉϥϣⲏⲣⲉ ⲙⲛ ⲛⲉϥⲧⲃⲛⲟⲟⲩⲉ
13 Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
ⲓ̅ⲅ̅ⲁⲓⲥ ⲟⲩⲱϣⲃ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲥ ϫⲉ ⲟⲩⲟⲛ ⲛⲓⲙ ⲉⲧⲥⲱ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲉⲓⲙⲟⲟⲩ ϥⲛⲁⲉⲓⲃⲉ ⲟⲛ
15 Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
ⲓ̅ⲉ̅ⲡⲉϫⲉ ⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲙⲁ ⲛⲁⲓ ⲙⲡⲉⲓⲙⲟⲟⲩ ϫⲉⲕⲁⲥ ⲉⲛⲛⲁⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ⲉⲡⲉⲉⲓⲙⲁ ⲉⲙⲉϩ ⲙⲟⲟⲩ
16 Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
ⲓ̅ⲋ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲥ ϫⲉ ⲃⲱⲕ ⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲡⲟⲩϩⲁⲉⲓ ⲛⲧⲉⲉⲓ ⲉⲡⲉⲉⲓⲙⲁ
17 Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
ⲓ̅ⲍ̅ⲁⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲟⲩⲱϣⲃ ⲉⲥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲙⲙⲛϯ ϩⲁⲉⲓ ⲙⲙⲁⲩ ⲡⲉϫⲉ ⲓⲥ ⲛⲁⲥ ϫⲉ ⲕⲁⲗⲱⲥ ⲁϫⲟⲟⲥ ϫⲉ ⲙⲛϯ ϩⲁⲉⲓ
18 Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
ⲓ̅ⲏ̅ⲁϫⲓ ϯⲟⲩ ⲅⲁⲣ ⲛϩⲁⲉⲓ ⲁⲩⲱ ⲟⲛ ⲧⲉⲛⲟⲩ ⲡⲉⲧⲉⲩⲛⲧⲉⲉϥ ⲙⲡⲟⲩϩⲁⲓ ⲁⲛ ⲡⲉ ⲡⲁⲓ ⲟⲩⲙⲉ ⲡⲉⲛⲧⲁϫⲟⲟϥ
19 Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
ⲓ̅ⲑ̅ⲡⲉϫⲉ ⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ϯⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲛⲧⲟⲕ ⲛⲧⲕ ⲟⲩⲡⲣⲟⲫⲏⲧⲏⲥ
20 A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell.
ⲕ̅ⲛⲧⲁⲛⲉⲛⲉⲓⲟⲧⲉ ⲟⲩⲱϣⲧ ϩⲓϫⲛ ⲡⲉⲓⲧⲟⲟⲩ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲱⲧⲛ ⲧⲉⲧⲛϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲉⲣⲉⲡⲙⲁ ⲉⲧⲉϣϣⲉ ⲉⲟⲩⲱϣⲧ ⲛϩⲏⲧϥ ϩⲛ ⲑⲓⲉⲣⲟⲩⲥⲁⲗⲏⲙ
21 Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
ⲕ̅ⲁ̅ⲡⲉϫⲉ ⲓⲥ ⲛⲁⲥ ϫⲉ ⲡⲓⲥⲧⲉⲩⲉ ⲉⲛⲁⲓ ⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ϫⲉ ⲟⲩⲛ ⲟⲩⲟⲩⲛⲟⲩ ⲛⲏⲩ ⲉⲛⲧⲉⲛⲁⲟⲩⲱϣⲧ ⲁⲛ ⲙⲡⲓⲱⲧ ⲟⲩⲧⲉ ϩⲙ ⲡⲉⲉⲓⲧⲟⲟⲩ ⲟⲩⲧⲉ ϩⲛ ⲑⲓⲉⲣⲟⲩⲥⲁⲗⲏⲙ
22 Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
ⲕ̅ⲃ̅ⲛⲧⲱⲧⲛ ⲉⲧⲉⲧⲛⲟⲩⲱϣⲧ ⲙⲡⲉⲧⲉⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ⲙⲙⲟϥ ⲁⲛ ⲁⲛⲟⲛ ⲇⲉ ⲉⲛⲟⲩⲱϣⲧ ⲙⲡⲉⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ⲙⲙⲟϥ ϫⲉ ⲡⲟⲩϫⲁⲓ ⲉϥϣⲟⲟⲡ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲛⲓⲟⲩⲇⲁⲓ
23 De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
ⲕ̅ⲅ̅ⲁⲗⲗⲁ ⲥⲛⲏⲩ ⲛϭⲓ ⲟⲩⲟⲩⲛⲟⲩ ⲉⲧⲉ ⲧⲁⲓ ⲧⲉ ⲉⲣⲉⲛⲣⲉϥⲟⲩⲱϣⲧ ⲙⲉⲛ ⲛⲁⲟⲩⲱϣⲧ ⲙⲡⲓⲱⲧ ϩⲛ ⲟⲩⲡⲛⲁ ⲙⲛ ⲟⲩⲙⲉ ⲉⲣⲉⲡⲉⲓⲱⲧ ⲅⲁⲣ ϣⲓⲛⲉ ⲛⲥⲁ ϩⲟⲓⲛⲉ ⲛⲧⲉⲓⲙⲓⲛⲉ ⲉⲩⲛⲁⲟⲩⲱϣⲧ ⲛⲁϥ
24 Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
ⲕ̅ⲇ̅ⲟⲩⲡⲛⲁ ⲡⲉ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲉⲧⲛⲁⲟⲩⲱϣⲧ ⲛⲁϥ ϣϣⲉ ⲉⲣⲟⲟⲩ ⲉⲟⲩⲱϣⲧ ⲛⲁϥ ϩⲛ ⲟⲩⲡⲛⲁ ⲙⲛ ⲟⲩⲙⲉ
25 Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
ⲕ̅ⲉ̅ⲡⲉϫⲉ ⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ϫⲉ ⲙⲉⲥⲥⲓⲁⲥ ⲛⲏⲩ ⲡⲉⲧⲟⲩⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲡⲉⲭⲥ ⲉⲣϣⲁⲛⲡⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲉⲓ ϥⲛⲁⲧⲁⲙⲟⲛ ⲉϩⲱⲃ ⲛⲓⲙ
26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek.
ⲕ̅ⲋ̅ⲡⲉϫⲉ ⲓⲥ ⲛⲁⲥ ϫⲉ ⲁⲛⲟⲕ ⲡⲉⲧϣⲁϫⲉ ⲛⲙⲙⲉ
27 Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
ⲕ̅ⲍ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲩⲛⲟⲩ ⲁⲩⲉⲓ ⲛϭⲓ ⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲁⲩⲱ ⲛⲉⲩⲣ ϣⲡⲏⲣⲉ ϫⲉ ⲛⲉϥϣⲁϫⲉ ⲙⲛ ⲟⲩⲥϩⲓⲙⲉ ⲙⲡⲉⲗⲁⲁⲩ ⲙⲉⲛⲧⲟⲓ ϫⲟⲟⲥ ϫⲉ ⲉⲕϣⲓⲛⲉ ⲛⲥⲁ ⲟⲩ ⲏ ⲁϩⲣⲟⲕ ⲕϣⲁϫⲉ ⲛⲙⲙⲁⲥ
28 Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
ⲕ̅ⲏ̅ⲁⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲕⲱ ⲛⲧⲉⲥϩⲩⲇⲣⲓⲁ ⲁⲩⲱ ⲁⲥⲃⲱⲕ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉⲧⲡⲟⲗⲓⲥ ⲡⲉϫⲁⲥ ⲛⲣⲣⲱⲙⲉ
29 Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
ⲕ̅ⲑ̅ϫⲉ ⲁⲙⲏⲉⲓⲧⲛ ⲛⲧⲉⲧⲛⲛⲁⲩ ⲉⲩⲣⲱⲙⲉ ⲉⲁϥϫⲱ ⲉⲣⲟⲓ ⲛϩⲱⲃ ⲛⲓⲙ ⲉⲛⲧⲁⲓⲁⲁⲩ ⲙⲏⲧⲓ ⲡⲁⲓ ⲡⲉ ⲡⲉⲭⲥ
30 Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
ⲗ̅ⲛⲉⲩⲛⲏⲩ ϭⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲧⲡⲟⲗⲓⲥ ⲉⲩⲛⲏⲩ ϣⲁⲣⲟϥ
31 Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
ⲗ̅ⲁ̅ϩⲛ ⲧⲉⲩⲛⲟⲩ ⲇⲉ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲁⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲥⲉⲡⲥⲱⲡϥ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ϩⲣⲁⲃⲃⲉⲓ ⲟⲩⲱⲙ
32 Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.
ⲗ̅ⲃ̅ⲛⲧⲟϥ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲁⲛⲟⲕ ⲟⲩⲛⲧⲁⲓ ⲙⲙⲁⲩ ⲛⲟⲩϩⲣⲉ ⲉⲩⲟⲙⲥ ⲧⲁⲓ ⲛⲧⲱⲧⲛ ⲉⲛⲧⲉⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ⲙⲙⲟⲥ ⲁⲛ
33 Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
ⲗ̅ⲅ̅ⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ϭⲉ ⲛⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲛⲉⲩⲉⲣⲏⲩ ϫⲉ ⲙⲏ ⲛⲧⲁⲟⲩⲁ ⲉⲓⲛⲉ ⲛⲁϥ ⲉⲟⲩⲱⲙ
34 Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.
ⲗ̅ⲇ̅ⲡⲉϫⲉ ⲓⲥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲧⲁϩⲣⲉ ⲁⲛⲟⲕ ⲧⲉ ϫⲉⲕⲁⲥ ⲉⲉⲓⲉⲉⲓⲣⲉ ⲙⲡⲟⲩⲱϣ ⲙⲡⲉⲛⲧⲁϥⲧⲁⲟⲩⲟⲉⲓ ⲁⲩⲱ ⲧⲁϫⲱⲕ ⲉⲃⲟⲗ ⲙⲡⲉϥϩⲱⲃ
35 Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.
ⲗ̅ⲉ̅ⲙⲏ ⲛⲧⲱⲧⲛ ⲁⲛ ⲉⲧϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲕⲉϥⲧⲟⲟⲩ ⲛⲉⲃⲟⲧ ⲛⲉ ⲛⲧⲉⲡⲱϩⲥ ⲉⲓ ⲉⲓⲥ ϩⲏⲏⲧⲉ ϯϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲏⲧⲛ ϫⲉ ϥⲓ ⲛⲉⲧⲛⲃⲁⲗ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲛⲧⲉⲧⲛⲛⲁⲩ ⲉⲛⲉⲭⲱⲣⲁ ϫⲉ ⲏⲇⲏ ⲁⲩⲟⲩⲃⲁϣ ⲉⲟϩⲥⲟⲩ
36 És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. (aiōnios g166)
ⲗ̅ⲋ̅ⲡⲉⲧⲱϩⲥ ⲛⲁϫⲓ ⲟⲩⲃⲉⲕⲉ ⲁⲩⲱ ⲛϥⲥⲱⲟⲩϩ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲛⲟⲩⲕⲁⲣⲡⲟⲥ ⲉⲩⲱⲛϩ ϣⲁ ⲉⲛⲉϩ ϫⲉⲕⲁⲥ ⲡⲉⲧϫⲟ ⲙⲛ ⲡⲉⲧⲱϩⲥ ⲉⲩⲉⲣⲁϣⲉ ϩⲓ ⲟⲩⲥⲟⲡ (aiōnios g166)
37 Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
ⲗ̅ⲍ̅ⲡϣⲁϫⲉ ⲅⲁⲣ ⲟⲩⲙⲉⲉ ⲡⲉ ϩⲙ ⲡⲁⲓ ϫⲉ ⲟⲩⲉⲧ ⲡⲉⲧϫⲟ ⲁⲩⲱ ⲟⲩⲉⲧ ⲡⲉⲧⲱϩⲥ
38 Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.
ⲗ̅ⲏ̅ⲁⲛⲟⲕ ⲁⲓϫⲉⲩⲧⲏⲩⲧⲛ ⲉⲱϩⲥ ⲙⲡⲉⲧⲉⲙⲡⲉⲧⲛϣⲡ ϩⲓⲥⲉ ⲉⲣⲟϥ ϩⲉⲛⲕⲟⲟⲩ ⲛⲉ ⲛⲧⲁⲩϣⲡ ϩⲓⲥⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲱⲧⲛ ⲁⲧⲉⲧⲛⲃⲱⲕ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉⲡⲉⲩϩⲓⲥⲉ
39 Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.
ⲗ̅ⲑ̅ⲉⲃⲟⲗ ⲇⲉ ϩⲛ ⲧⲡⲟⲗⲓⲥ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲁⲩⲙⲏⲏϣⲉ ⲛⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲧⲏⲥ ⲡⲓⲥⲧⲉⲩⲉ ⲉⲣⲟϥ ⲉⲧⲃⲉ ⲡϣⲁϫⲉ ⲛⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲉⲥⲣ ⲙⲛⲧⲣⲉ ϫⲉ ⲁϥϫⲱ ⲛⲁⲓ ⲛϩⲱⲃ ⲛⲓⲙ ⲉⲛⲧⲁⲓⲁⲁⲩ
40 A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig.
ⲙ̅ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲉⲓ ϭⲉ ϣⲁⲣⲟϥ ⲛϭⲓ ⲛⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲧⲏⲥ ⲁⲩⲥⲉⲡⲥⲱⲡϥ ⲉϭⲱ ϩⲁϩⲧⲏⲩ ⲁⲩⲱ ⲁϥϭⲱ ⲙⲙⲁⲩ ⲛϩⲟⲟⲩ ⲥⲛⲁⲩ
41 És sokkal többen hivének a maga beszédéért,
ⲙ̅ⲁ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲙⲏⲏϣⲉ ⲉⲛⲁϣⲱϥ ⲡⲓⲥⲧⲉⲩⲉ ⲉⲡⲉϥϣⲁϫⲉ
42 És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus.
ⲙ̅ⲃ̅ⲛⲉⲩϫⲱ ⲇⲉ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ϫⲉ ⲉⲛⲡⲓⲥⲧⲉⲩⲉ ϭⲉ ⲁⲛ ⲉⲧⲃⲉ ⲡⲟⲩϣⲁϫⲉ ⲁⲛⲟⲛ ⲅⲁⲣ ⲁⲛⲥⲱⲧⲙ ⲉⲣⲟϥ ⲁⲩⲱ ⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ϫⲉ ⲡⲁⲓ ⲛⲁⲙⲉ ⲡⲉ ⲡⲥⲱⲧⲏⲣ ⲙⲡⲕⲟⲙⲟⲥ
43 Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába.
ⲙ̅ⲅ̅ⲙⲛⲛⲥⲁ ⲡϩⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲥⲛⲁⲩ ⲁϥⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲙⲁ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲉⲧⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲁ
44 Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
ⲙ̅ⲇ̅ⲛⲧⲟϥ ⲅⲁⲣ ⲓⲥ ⲁϥⲣ ⲙⲛⲧⲣⲉ ϫⲉ ⲙⲛⲧⲉ ⲡⲣⲟⲫⲏⲧⲏⲥ ⲧⲁⲓⲟ ϩⲙ ⲡⲉϥϯⲙⲉ ⲙⲙⲓⲛ ⲙⲙⲟϥ
45 Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre.
ⲙ̅ⲉ̅ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲉⲓ ⲇⲉ ⲉⲧⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲁ ⲁⲩϣⲟⲡϥ ⲉⲣⲟⲟⲩ ⲛϭⲓ ⲛⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲟⲥ ⲉⲁⲩⲛⲁⲩ ⲉϩⲱⲃ ⲛⲓⲙ ⲉⲛⲧⲁϥⲁⲁⲩ ϩⲛ ⲑⲓⲉⲣⲟⲩⲥⲁⲗⲏⲙ ϩⲙ ⲡϣⲁ ⲛⲧⲟⲟⲩ ⲅⲁⲣ ϩⲱⲟⲩ ⲟⲛ ⲁⲩⲉⲓ ⲉⲡϣⲁ ⲡⲉ
46 Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala.
ⲙ̅ⲋ̅ⲁϥⲉⲓ ⲇⲉ ⲟⲛ ⲉⲕⲁⲛⲁ ⲛⲧⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲁ ⲡⲙⲁ ⲉⲛⲧⲁϥⲧⲣⲉ ⲡⲙⲟⲟⲩ ⲣⲏⲣⲡ ⲁⲩⲱ ⲛⲉⲩⲛ ⲟⲩⲃⲁⲥⲓⲗⲓⲕⲟⲥ ⲉⲣⲉⲡⲉϥϣⲏⲣⲉ ϣⲱⲛⲉ ϩⲛ ⲕⲁⲫⲁⲣⲛⲁⲟⲩⲙ
47 Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala.
ⲙ̅ⲍ̅ⲡⲁⲓ ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲥⲱⲧⲙ ϫⲉ ⲁⲓⲥ ⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ϯⲟⲩⲇⲁⲓⲁ ⲉⲧⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲁ ⲁϥⲃⲱⲕ ϣⲁⲣⲟϥ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲥⲉⲡⲥⲱⲡϥ ϫⲉⲕⲁⲥ ⲉϥⲉⲉⲓ ⲉⲡⲉⲥⲏⲧ ⲛϥⲧⲁⲗϭⲉ ⲡⲉϥϣⲏⲣⲉ ⲛⲉϥⲛⲁⲙⲟⲩ ⲅⲁⲣ ⲡⲉ
48 Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.
ⲙ̅ⲏ̅ⲡⲉϫⲉ ⲓⲥ ϭⲉ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲉⲧⲉⲧⲛⲧⲙⲛⲁⲩ ⲉϩⲉⲛⲙⲁⲓⲛ ⲙⲛ ϩⲉⲛϣⲡⲏⲣⲉ ⲛⲛⲉⲧⲙⲡⲓⲥⲧⲉⲩⲉ
49 Monda néki a királyi ember: Uram, jőjj, mielőtt a gyermekem meghal.
ⲙ̅ⲑ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁϥ ⲛϭⲓ ⲡⲃⲁⲥⲓⲗⲓⲕⲟⲥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲁⲙⲟⲩ ⲉⲡⲉϣⲏⲧ ⲉⲙⲡⲁⲧⲉ ⲡⲁϣⲏⲣⲉ ⲙⲟⲩ
50 Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment.
ⲛ̅ⲡⲉϫⲉ ⲓⲥ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲃⲱⲕ ⲡⲉⲕϣⲏⲣⲉ ⲟⲛϩ ⲁϥⲡⲓⲥⲧⲉⲩⲉ ⲛϭⲓ ⲡⲣⲱⲙⲉ ⲉⲡϣⲁϫⲉ ⲉⲛⲧⲁⲓⲥ ϫⲟⲟϥ ⲛⲁϥ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲃⲱⲕ
51 A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él.
ⲛ̅ⲁ̅ⲉϥⲛⲏⲩ ⲇⲉ ⲉⲡⲉⲥⲏⲧ ⲁⲛⲉϥϩⲙϩⲁⲗ ⲧⲱⲙⲛⲧ ⲉⲣⲟϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲧⲁⲙⲟϥ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡⲉⲕϣⲏⲣⲉ ⲟⲛϩ
52 Megtudakozá azért tőlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz;
ⲛ̅ⲃ̅ⲁϥϫⲛⲟⲩⲟⲩ ϭⲉ ⲉⲡⲛⲁⲩ ⲉⲛⲧⲁϥⲙⲧⲟⲛ ⲛϩⲏⲧϥ ⲡⲉϫⲁⲩ ϫⲉ ⲁⲡⲉϩⲙⲟⲙ ⲕⲁⲁϥ ⲙⲡⲛⲁⲩ ⲛϫⲡ ⲥⲁϣϥⲉ ⲛⲥⲁϥ
53 Megérté azért az atya, hogy abban az órában, a melyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe.
ⲛ̅ⲅ̅ⲁϥⲉⲓⲙⲉ ⲛϭⲓ ⲡⲉϥⲉⲓⲱⲧ ϫⲉ ⲡⲛⲁⲩ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲡⲉ ⲛⲧⲁⲓⲥ ϫⲟⲟⲥ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲡⲉⲕϣⲏⲣⲉ ⲟⲛϩ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲡⲓⲥⲧⲉⲩⲉ ⲛⲧⲟϥ ⲙⲛ ⲡⲉϥⲏⲉⲓ ⲧⲏⲣϥ
54 Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.
ⲛ̅ⲇ̅ⲡⲁⲓ ⲟⲛ ⲡⲉ ⲡⲙⲉϩ ⲥⲛⲁⲩ ⲙⲙⲁⲓⲛ ⲉⲛⲧⲁⲓⲥ ⲁⲁϥ ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ϯⲟⲩⲇⲁⲓⲁ ⲉⲧⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲁ
