János 21
1 Ezek után ismét megjelentette magát Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél; megjelentette pedig ekképen:
So kochingbv Jisu lvkodv Tiberias Svpar lo ninyigv lvbwlaksu vdwa kaarwksuto. Si vbvchingbv ritoku.
2 Együtt valának Simon Péter, és Tamás, a kit Kettősnek hívtak, és Nátánáel, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül.
Saimon Pitar, Tomas (Bvngpiam sinam vla minam), Natanael (Hv Galili gv Kana lokv), Jibedi gv kuunyilo vdwv, okv Jisu gv kvvbi lvbwlaksu anyiv la mvnwngngv lvkobv dookumtoku.
3 Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.
Saimon Pitar kvvbi vdwa minto, “Ngo ngui naabv vngjinnv.” Bunu ninyia minto, “Ngonuka nam vngming gvvre.” Vkvlvgabv bunu svpw akolo vnglin nyatoku, vbvritola bunu ho ayu mvnwngngv hoka oguka harpa kumato.
4 Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban nem ismerék meg, hogy Jézus van ott.
Doonyi hv nyilin sopit pvngnga, Jisu isi biyarlo daktoku, vbvritola lvbwlaksu vdwv ninyia Jisu vla chimato.
5 Monda azért nékik Jézus: Fiaim! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen!
Vbvrikunamv hv bunua tvvkato, “Yaapa vdwa, nonu oguka harpa malare?” Bunu mirwkto, “Aaro, oguka naama.”
6 Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták azt a halaknak sokasága miatt.
Nw bunua minto, “Nonugv vsap a svpw hokv lakbik takbv orlwk kwto, okv nonu mego naare.” Vkvlvgabv bunu bunugv vsap a orlwk toku okv um pukorla pulwk nyuma toku, ogulvgavbolo achialvbv ngui naakunam lvgabv.
7 Szóla azért az a tanítvány, a kit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, a mikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét (mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe.
Jisu gv paknam lvbwlaksu angv Pitarnyi minto, “Si Ahtu laka!” Vdwlo Pitar Ahtu vla tvvpa tvkudw, hv ninyigv agum vji a koorum sutoku (hv ninyigv vji a pilinla vvpv kunam um) okv isi bv poklwk toku.
8 A többi tanítványok pedig a hajón menének (mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire), és vonszszák vala a hálót a halakkal.
Kvvbi lvbwlaksu vdwv svpw lokv agumbv dulunlinla vsaplo ngui yarpok kunam a puming gvto. Bunu agum gv kvdw a adu jeyo kumato, mitar lwngkin gubv adu to.
9 Mikor azért a partra szállának, látják, hogy parázs van ott, és azon felül hal és kenyér.
Vdwlo bunu agum kvdwlo korlin tokudw, bunu vtwng vkvla ngui go vmv mvri lo baalwk tvla doodubv kaapato.
10 Monda nékik Jézus: Hozzatok a halakból, a melyeket most fogtatok.
Vbvrikunamv Jisu bunua minto, “Nonugv vjakpi ngui naanam lokv mego bvnglwkto.”
11 Felszálla Simon Péter, és kivoná a hálót a partra, a mely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal; és noha ennyi vala, nem szakadozik vala a háló.
Saimon Pitar svpw lo vngto okv ngui nvvtvnv vsaplo yarpok kunvnga agumbv rvvlinto, ngui ngv lvngola chamngu gula nvom gubv mvnwngngv rito; hoka achialv kujeka, vjaklodvbv vsap hv bokpwk mato.
12 Monda nékik Jézus: Jertek, ebédeljetek. A tanítványok közül pedig senki sem meri vala tőle megkérdezni: Ki vagy te? Mivelhogy tudják vala, hogy az Úr ő.
Jisu bunua minto, “Aato okv dvto.” Lwbwlaksu vdwv yvv akonvka mvngpakla ninyia “No yvvla?” Vla tvvka nvgoka kaama, ogulvgavbolo bunu si Ahtu kv vla chintoku.
13 Oda méne azért Jézus, és vevé a kenyeret és adá nékik, és hasonlóképen a halat is.
Vkvlvgabv Jisu vngla, vtwng nga naato okv bunua jitoku; okv ngui haka vbvdvdvbv rito.
14 Ezzel már harmadszor jelent meg Jézus az ő tanítványainak, minekutána feltámadt a halálból.
Jisu sinam lokv turrapro kochingbv ninyigv lvbwlaksu vdwa kaarwk sunamv si lvom nvnvku.
15 Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat!
Bunu dvro kochingbv, Jisu Saimon Pitarnyi minto, “Saimon, Jon gv kuunyilo, no ngam so kvvbi vdwgv ngam paknama kaiyabv pakya dunvre?” Hv mirwkto, “Vkv, Ahtu, nam ngoogv paknam ma no chindu.” Jisu ninyia minto, “Ngoogv svlarkuu vdwa alvbv kaaya laka.”
16 Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki: Őrizd az én juhaimat!
Jisu lvnyi nvbv ninyia minto, “Saimon Jon gv kuunyilo, no ngam pakdunvre?” Hv mirwkto, “Vkv, Ahtu, nam ngoogv paknam a no chindu.” Jisu ninyia minto, “Ngoogv svlar vdwa alvbv kaaya laka.”
17 Monda néki harmadszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta vala néki: Szeretsz-é engem? És monda néki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!
Jisu lvom nvbv minto, “Saimon Jon gv kuunyilo, no nga pakdunvre?” Pitar mvngru toku ogulvgavbolo Jisu ninyia lvom go “No nga pakdunvre?” Vla tvvka kunam lvkwngbv vkvlvgabv hv Jisunyi minto, “Ahtu, no ogumvnwngnga chindunv; no chindu nam ngoogv paknama!” Jisu ninyia minto, “Ngoogv svlar vdwa alvbv kaaya laka.
18 Bizony, bizony mondom néked, a mikor ifjabb valál, felövezéd magadat, és oda mégy vala, a hova akarád; mikor pedig megöregszel, kinyújtod a te kezedet és más övez fel téged, és oda visz, a hová nem akarod.
Ngo nam jvjv nga minjidunv: nonugv yaapa rilo nonu ogolo vngso mvngpvdw no mvgemvrap sula vngdung vngbab karminto; vbvritola noogv nyikam rilo, no lak v laklin reku okv kvvbi akonv nam leeriku okv noogv vngso mvngma kolo vnggv reku.”
19 Ezt pedig azért mondá, hogy jelentse, milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És ezt mondván, szóla néki: Kövess engem!
(Jisu gv ninyia svbv minam si Pitar silaku Pwknvyarnvnyi kaibv yunglit mosenga mintoku.) Vbvrikunamv Jisu ninyia “Nga vngming gvlaak!” vla mintoku.
20 Péter pedig megfordulván, látja, hogy követi az a tanítvány, a kit szeret vala Jézus, a ki nyugodott is ama vacsora közben az ő kebelén és mondá: Uram! ki az, a ki elárul téged?
Pitar kaakor kaarwk namv Jisu gv paknam kvvbi lvbwlaksu anga adarlo dakdubv kaapato—hv Jisu gv dvnam dvgv rilo ninyigv nvchilo doolwk dvla “Ahtu nam yvvla koa tvdunv?” vla tvvkanv angv.
21 Ezt látván Péter, monda Jézusnak: Uram, ez pedig mint lészen?
Vdwlo Pitar ninyia kaapa tokudw, nw Jisunyi tvvkato, “Ahtu, ogubvla so nyi sum?”
22 Monda néki Jézus: Ha akarom, hogy ő megmaradjon, a míg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!
Jisu ninyia mirwkto, “Ngo ninyia ngoogv aakurma dvdvlo turbwng modubv mvngbolo, hv no gvbv ogubv ridula? Ngam vngming gvlaak!”
23 Kiméne azért e beszéd az atyafiak közé, hogy az a tanítvány nem hal meg: pedig Jézus nem mondta néki, hogy nem hal meg; hanem: Ha akarom, hogy ez megmaradjon, a míg eljövök, mi közöd hozzá?
Vkvlvgabv so lvbwlaksu angv simare vla yunying ngv jarkar toku Jisu gv rigvnam vdwgvlo. Vbvritola nw simare vla Jisu mimato; nw minto, “Ngo ninyia ngoogv aakurma dvdvlo turbwng modubv mvngbolo, hv no gvbv ogubv ridula?”
24 Ez az a tanítvány, a ki bizonyságot tesz ezekről, és a ki megírta ezeket, és tudjuk, hogy az ő bizonyságtétele igaz.
Nw kuna lvbwlaksu angv yvvdw so vdw sum mindunv, okv sum lvkgap pvnv angv; okv ngonu chindu nw ogugo minpvkudw hv jvjv ngv.
25 De van sok egyéb is, a miket Jézus cselekedett vala, a melyek, ha egyenként megiratnának, azt vélem, hogy maga a világ sem foghatná be a könyveket, a melyeket írnának. Ámen.
Vjak, Jisu gv kvvbi aba rikunam dvdv ngv hoka achialv toku. Um akin akinbv lvknv guilo ngo mvngkanamv nyiamooku mvnwng si um lvkpv nama dvbwng nyulamare.
