János 20
1 A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
ʻI he ʻuluaki [ʻaho ]ʻoe uike, naʻe haʻu hengihengi ʻa Mele Makitaline ki he fonualoto, ʻi he kei fakapoʻuli, ʻo ne mamata kuo ʻave ʻae maka mei he fonualoto.
2 Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.
Pea lele ia, ʻo haʻu kia Saimone Pita, mo e ākonga ʻe tokotaha, ʻaia naʻe ʻofa ai ʻa Sisu, ʻo ne pehē kiate kinaua, “Kuo nau ʻave ʻae ʻEiki mei he fonualoto, pea ʻoku ʻikai te mau ʻilo pe kuo nau tuku ki fē ia.”
3 Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.
Ko ia naʻe ʻalu atu ai ʻa Pita, mo e ākonga ko ia ʻe taha, ʻo na hoko atu ki he fonualoto.
4 Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
Pea na feleleʻi fakataha: pea lī ʻa Pita ʻe he ākonga ko ia ʻe taha, pea tomuʻa hoko ia ki he fonualoto.
5 És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.
Pea tulolo ki lalo ia, pea mamata kuo tuku ʻae ʻu kofu ka naʻe ʻikai hū ia ki ai.
6 Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak.
Pea haʻu muimui ʻiate ia ʻa Saimone Pita, pea hū ia ki he fonualoto, ʻo mamata kuo tuku ai ʻae ʻu kofu,
7 És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.
Mo e holoholo naʻe faʻu ʻaki hono ʻulu, naʻe ʻikai tuku [fakataha ]mo e ʻu kofu, ka kuo fatufatu, ʻo tuku kehe ia.
8 Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.
Pea toki hū atu ʻae ākonga ko ia ʻe taha, ʻaia naʻe fuofua hoko ki he fonualoto, pea mamata ia, pea tui.
9 Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
He ʻoku teʻeki ai ke nau ʻilo ʻae tohi, kuo totonu ke toetuʻu ia mei he mate.
10 Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.
Pea toe ō ʻae ongo ākonga ki hona ʻapi.
11 Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;
Ka naʻe tuʻu tangi pe ʻa Mele ʻituʻa fonualoto: pea ʻi heʻene tangi, naʻe tulolo ia ki lalo ke [fakaasi ]ki he fonualoto.
12 És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.
Pea naʻe mamata ia ki he ʻāngelo ʻe toko ua ʻoku [kofu ]hinehina, mo nofo, ko e tokotaha ʻi he fofonga, mo e tokotaha ʻi he vaʻe, ʻi he potu ko ia naʻe tokoto ai ʻae sino ʻo Sisu.
13 És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.
Pea naʻa na pehē kiate ia, “Fefine, ko e hā ʻoku ke tangi ai? Pea pehēange ʻe ia kiate kinaua, Koeʻuhi kuo nau ʻave hoku ʻEiki, pea ʻoku ʻikai te u ʻilo pe kuo nau tuku ki fē ia.”
14 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.
Pea hili ʻene lea ko ia, pea tafoki ia ki mui, pea mamata ia kia Sisu ʻoku tuʻu mai, ka naʻe ʻikai te ne ʻilo ko Sisu ia.
15 Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.
Pea lea ʻa Sisu kiate ia, “Fefine, ko e hā ʻoku ke tangi ai? Ko hai ʻoku ke kumi?” Pea ne mahalo ko e tauhi ngoue ia, pea ne pehē ki ai, “ʻEiki, kapau kuo ke ʻave ia mei heni, tala mai kiate au pe kuo ke tuku ki fē ia, pea te u ʻave ia.”
16 Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!
Pea pehēange ʻe Sisu kiate ia, “Mele.” Pea ne tafoki mai, ʻo pehē kiate ia, “Lāponi;” ko hono ʻuhinga, “ʻEiki.”
17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.
Pea talaange ʻe Sisu kiate ia, “ʻOua naʻa ala kiate au; he ʻoku teʻeki ai te u ʻalu hake ki heʻeku Tamai: ka ke ʻalu ki hoku kāinga, ʻo tala kiate kinautolu, ʻoku ou ʻalu hake ki heʻeku Tamai, mo hoʻomou Tamai; pea ki hoku ʻOtua, mo homou ʻOtua.”
18 Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.
Pea naʻe haʻu ʻa Mele Makitaline, ʻo fakahā ki he kau ākonga ʻa ʻene mamata ki he ʻEiki, pea kuo ne lea ʻaki ʻae ngaahi meʻa ni kiate ia.
19 Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek!
Pea kuo efiafi ʻi he ʻaho ko ia, ko e ʻuluaki [ʻaho ]ʻi he uike, kuo kātoa ʻae kau ākonga, pea tāpuni ʻae ngaahi matapā, ʻi [heʻenau ]manavahē ki he kakai Siu, mo e ha ʻa Sisu, ʻo tuʻu ʻi loto, ʻo ne pehē kiate kinautolu, “Fiemālie pe ʻakimoutolu.”
20 És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.
Pea hili ʻene lea pehē, naʻe fakahā ʻe ia kiate kinautolu hono nima mo hono vakavaka. Pea toki fiefia ʻae kau ākonga ʻi heʻenau mamata ki he ʻEiki.
21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.
Pea toe lea ʻa Sisu kiate kinautolu, Fiemālie pe ʻakimoutolu: ʻo hangē ko e fekau au ʻe he Tamai, pea ʻoku pehē ʻeku fekauʻi ʻakimoutolu.
22 És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:
Pea hili ʻene lea ni, pea mānava hifo ia kiate kinautolu, ʻo ne pehē, “Maʻu ʻekimoutolu ʻae Laumālie Māʻoniʻoni:
23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.
Ko e angahala ʻoe kakai fulipē te mou fakamolemole, ʻoku fakamolemole ia kiate kinautolu; pea [ko e angahala ]ʻo ia fulipē ʻoku mou tuku pe, ʻoku tuku pe ia.”
24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus.
Ka ko Tōmasi, naʻe ui ko Titimasi, ko e tokotaha ʻi he toko hongofulu ma toko ua, naʻe ʻikai ʻiate kinautolu, ʻi he haʻu ʻa Sisu.
25 Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem.
Ko ia naʻe tala ai ʻe he kau ākonga niʻihi kiate ia, “Kuo mau mamata ki he ʻEiki.” Ka naʻe pehē ʻe ia kiate kinautolu, “Kapau ʻe ʻikai te u mamata ʻi hono nima ʻae mataʻi faʻo, pea ʻai hoku tuhu ki he mataʻi faʻo, mo velo hoku nima ki hono vakavaka, ʻe ʻikai te u tui.”
26 És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek!
Pea hili ʻae ʻaho ʻe valu, naʻe toe kātoa ʻene kau ākonga, pea naʻe ʻiate kinautolu ʻa Tōmasi: pea tāpuni ʻae ngaahi matapā, mo e haʻu ʻa Sisu, ʻo tuʻu ʻi loto, ʻo ne pehē, “Fiemālie pe ʻakimoutolu.”
27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.
Pea toki pehē ʻe ia kia Tōmasi, “Mafao mai ho tuhu, pea vakai mai ki hoku nima; pea tuku mai ho nima, ʻo velo ia ki hoku vakavaka: pea ʻoua naʻa ke taʻetui, kae tui.”
28 És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!
Pea leaange ʻa Tōmasi, ʻo ne pehē kiate ia, “Ko hoku ʻEiki mo hoku ʻOtua.”
29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek.
Pea talaange ʻe Sisu kiate ia, “Tōmasi, ko e meʻa ʻi hoʻo mamata kiate au, ko ia kuo ke tui ai: ʻoku monūʻia ʻakinautolu ʻoku ʻikai mamata, kae tui.”
30 Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben;
Pea naʻe fai moʻoni ʻe Sisu mo e ngaahi fakaʻilonga kehekehe ʻi he ʻao ʻo ʻene kau ākonga, ʻaia kuo ʻikai tohi ʻi he tohi ni:
31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.
Ka kuo tohi eni, koeʻuhi ke mou tui ko e Kalaisi ʻa Sisu, ko e ʻAlo ʻoe ʻOtua; pea ke mou maʻu ʻi hoʻomou tui ʻae moʻui ʻi hono huafa.
