János 20
1 A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
Bwamba lisoba lya kwanza lya wiki, kubele bado ni libendo, Mariamu Magdalena aisile mu'likaburi; abweni liwe lationdolewa pa'libaburi.
2 Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.
Kwa eyo katiila mbio kuyenda ka Simoni Petro ni kwa yolo mwanapunzi ywenge ywampendli Yesu, boka po kaabakiya, “Batikuntola Ngwana mu'likaburi, ni twenga tutangite kwaa palyo ban'gonjike.
3 Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.
Petro ni yolo mwanapunzi ywenge babokite, kuyenda palikabuli.
4 Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
Bote batitila mpamo; yolo mwanapunzi ywenge atitila kwa kasi muno zaidi ya Petro nakuika mulikaburi wa kwanza.
5 És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.
kayema ni kulola mu'likaburi; abweni yelo sanda ya kitani igonjike, lakini ajingya kwaa mulikaburi.
6 Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak.
Simoni Petro ni ywembe kaisa ni kuyingya nkati ya likaburi. Abweni yelo sanda ya kitani igonjike pae
7 És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.
ni yelo leso yabile mu'ntwe wake yabile kwaa pamope ni sanda ila yabile igonjike pembeni kichake.
8 Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.
Nga yolo mwanapunzi ywenge ni ywembe paajingii nkati ya likaburi; abweni ni aminiya.
9 Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
Kwa kuwa mpaka muda woo watangite kwaa maandiko kuwa ipalikwe kuwa Yesu ayoke kae mu'kiwo.
10 Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.
Boka po anapunzi bayei kae kichabe.
11 Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;
Hata nyoo, Mariamu abile ayemi palikaburi atilela, kaayendeleya kulela ayemite ni kulolekeya mu'likaburi.
12 És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.
Abweni malaika abele waibe ni sura nyeupe batami yumo pa'ntwe ni yumo mumagolo palyo agonjike Yesu. Ni bembe kaamakiya, “Nwawa, kwa mwanja namani walela?”
13 És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.
Ni ywembe kammakiya, “Kwa sababu batikuntola Ngwana wango, nenga nitangite kwaa bam'bekite kwaako.
14 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.
Paayomwile kubaya ago, atikelebuka ni ambweni Yesu abile atiyema. Lakini atangite kwaa kati ayoo abile Yesu.
15 Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.
nI Yesu kam'bakiya, “Mao, kwa mwanja namani ulela? Umpala nyai?” Ni ywembe huku akidhani kuwa ni mtunza bustani kamakiya, “Ngwana, kati wenga utikuntola, nimakiyange umbekite kwaako, ni nenga nalowa kuntola.”
16 Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!
Yesu kammakiya, “Mariamu.” Ni ywembe atikelebuka ni kummakiya kwa Kiaramu, “Raboni,” ayee nga kubaya, “Mwalimu.”
17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.
Yesu kammakiya, “Kana unikamwe, mana bado niboka kwaa kuyenda kwa tate; ila uyende kwa alongo bango ni kuabakiya kuwa nalowa boka kuyenda kwa Tate yango ambae pia nga Tate winu.”
18 Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.
Mariamu Magdalena kaisa kuabakiya anapunzi, “Nimweni Ngwana,” na kuwa ambakiye makowe aga.
19 Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek!
Paiikite kitamwinyo, lisoba lee, lisoba lya kwanza lya wiki, ni nnango wabile utabikwe palo babapunzi babile kabahofia Ayahudi, Yesu aisile ni kuyema nkati yabe ni kuabakiya, “Amani ibe kwinu,”
20 És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.
Paayomwile baya nyoo atikuwabonekeya maboko yake ni ubau wake. Ni anapunzi pabamweni Ngwana batipurai.
21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.
Boka po Yesu kavamakiya kae, “Amani ibe ni mwenga. Kati ya Tate ywanitumile nenga, nyonyonyo nenga naatuma mwenga.”
22 És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:
Yesu paayomwile kubaya nyoo, atikubavuvia ni kuabakiya, Mumpoki Roho Mtakatifu.
23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.
Yeyote ywaamsamehe sambi, batisamehelwa; ni balo mwalowa kuwa punguliya balowa pungulilwa.”
24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus.
Thomaso, yumo wa balo komi ni ibele, ywakemelwa Didimas, abile kwaa ni anapunzi benge pa Yesu aisile.
25 Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem.
Balo anapunzi benge bammakiye baadae, “Tumweni Ngwana.” Ni ywembe kaabakiya, “Mana nibweni kwaa alama za misumari mu'maboko gake, na kubeka idole yango mu'alama, ni kuweka maboko gango mu'ubau wake naaminiya kwaa.”
26 És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek!
Baada ya masoba ncheche anapunzi bake babile mu'nyumba kae, ni Thomaso abile mpamo nabo. Muda woo nnango utabilwe Yesu ayemi nkati yabe. No baya, “Amani ibe kwinu.”
27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.
Boka po kammakiya thomaso, beka kidole sako ni ubone maboko gango; wala kana ube wauaminiya kwaa ila uaminiye.”
28 És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!
Ni ywembe Thomaso kanyangwa ni kummakiya, “Ngwana wango ni Nnongo wango.”
29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek.
Yesu kammakiya, kwa kuwa unibweni, uaminiya. Batibarikiwa balo baaminiya, bila kunibonekeya.
30 Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben;
Yesu apangite ishara zanyansima nnonge ya anapunzi bake, zabile zaandikwa kwaa mu kitabu chino;
31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.
Ila za ziandikilwe ili muweze aminiya kuwa Yesu nga Kristo, mwana wa Nnongo, na kwamba muwe ni ukoto mu'lina lyake.
