< János 20 >

1 A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
Le premier jour de la semaine, Marie de Magdala se rendit de bonne heure, comme il faisait encore nuit, au sépulcre, et elle vit que la pierre avait été ôtée du sépulcre.
2 Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.
Elle courut donc et vint trouver Simon Pierre et l'autre disciple que Jésus aimait, et leur dit: « Ils ont enlevé le Seigneur du tombeau, et nous ne savons pas où ils l'ont mis! »
3 Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.
Pierre et l'autre disciple sortirent donc, et ils allèrent vers le sépulcre.
4 Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
Ils couraient tous deux ensemble. L'autre disciple devança Pierre et arriva le premier au tombeau.
5 És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.
Se baissant pour regarder, il vit les linges qui étaient là; mais il n'entra pas.
6 Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak.
Alors Simon-Pierre, qui le suivait, entra dans le tombeau. Il vit les linges couchés,
7 És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.
et le linge qui avait été sur la tête de Jésus, non pas couché avec les linges, mais roulé dans un endroit à part.
8 Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.
Alors l'autre disciple, qui était arrivé le premier au sépulcre, entra aussi; il vit et crut.
9 Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
Car ils ne connaissaient pas encore l'Écriture, selon laquelle il faut qu'il ressuscite des morts.
10 Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.
Les disciples s'en retournèrent donc chez eux.
11 Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;
Marie se tenait dehors, près du tombeau, et elle pleurait. Comme elle pleurait, elle se baissa et regarda dans le tombeau,
12 És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.
et elle vit deux anges en blanc assis, l'un à la tête et l'autre aux pieds, là où le corps de Jésus avait été couché.
13 És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.
Ils lui demandèrent: « Femme, pourquoi pleures-tu? » Elle leur dit: « Parce qu'ils ont emmené mon Seigneur, et je ne sais pas où ils l'ont mis. »
14 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.
En disant cela, elle se retourna et vit Jésus debout, et elle ne savait pas que c'était Jésus.
15 Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.
Jésus lui dit: « Femme, pourquoi pleures-tu? Qui cherches-tu? » Elle, supposant que c'était le jardinier, lui dit: « Monsieur, si vous l'avez emporté, dites-moi où vous l'avez déposé, et je l'emporterai. »
16 Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!
Jésus lui dit: « Marie. » Elle s'est retournée et lui a dit: « Rabboni! », ce qui veut dire: « Maître! ».
17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.
Jésus lui dit: « Ne me retiens pas, car je ne suis pas encore monté vers mon Père; mais va vers mes frères et dis-leur: « Je monte vers mon Père et votre Père, vers mon Dieu et votre Dieu ». »
18 Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.
Marie-Madeleine vint annoncer aux disciples qu'elle avait vu le Seigneur, et qu'il lui avait dit ces choses.
19 Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek!
Le soir de ce jour, premier jour de la semaine, les portes du lieu où les disciples étaient assemblés étant fermées à clé, par crainte des Juifs, Jésus vint se placer au milieu d'eux et leur dit: « La paix soit avec vous. »
20 És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.
Après avoir dit cela, il leur montra ses mains et son côté. Les disciples furent donc dans la joie en voyant le Seigneur.
21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.
Jésus leur dit alors de nouveau: « La paix soit avec vous. Comme le Père m'a envoyé, moi aussi je vous envoie. »
22 És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:
Après avoir dit cela, il souffla sur eux, et leur dit: Recevez l'Esprit Saint.
23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.
Si vous pardonnez les péchés de quelqu'un, ils lui sont pardonnés. Si vous retenez les péchés de quelqu'un, ils ont été retenus. »
24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus.
Mais Thomas, l'un des douze, appelé Didyme, n'était pas avec eux lorsque Jésus vint.
25 Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem.
Les autres disciples lui dirent donc: « Nous avons vu le Seigneur! » Mais il leur dit: « Si je ne vois dans ses mains l'empreinte des clous, si je ne mets pas mon doigt dans l'empreinte des clous, et si je ne mets pas ma main dans son côté, je ne croirai pas. »
26 És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek!
Huit jours après, ses disciples étaient de nouveau à l'intérieur et Thomas était avec eux. Jésus vint, les portes étant fermées, se plaça au milieu et dit: « La paix soit avec vous. »
27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.
Puis il dit à Thomas: « Avance ici ton doigt, et regarde mes mains. Avance ici ta main, et mets-la dans mon côté. Ne sois pas incrédule, mais croyant. »
28 És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!
Thomas lui répondit: « Mon Seigneur et mon Dieu! »
29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek.
Jésus lui dit: « Parce que tu m'as vu, tu as cru. Heureux ceux qui n'ont pas vu et qui ont cru. »
30 Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben;
Jésus a fait encore beaucoup d'autres miracles en présence de ses disciples, qui ne sont pas écrits dans ce livre;
31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.
mais ces choses ont été écrites afin que vous croyiez que Jésus est le Christ, le Fils de Dieu, et qu'en croyant vous ayez la vie en son nom.

< János 20 >