János 20
1 A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
The morow after the saboth daye came Mary Magdalene erly when it was yet darcke vnto ye sepulcre and sawe the stone taken awaye from ye toumbe.
2 Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.
Then she ranne and came to Simon Peter and to the other disciple whome Iesus loved and sayde vnto them. They have taken awaye the Lorde out of the toumbe and we cannot tell where they have layde him.
3 Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.
Peter went forth and that other disciple and came vnto the sepulcre.
4 Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
They ranne bothe to gether and that other disciple dyd out runne Peter and came fyrst to the sepulcre.
5 És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.
And he stouped doune and sawe the lynnen clothes lyinge yet wet he not in.
6 Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak.
Then came Simon Peter folowynge him and went into ye sepulcre and sawe the lynnen clothes lye
7 És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.
and the napkyn that was aboute his heed not lyinge with the lynnen clothe but wrapped togeder in a place by it selfe.
8 Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.
Then went in also that other disciple which came fyrst to the sepulcre and he sawe and beleved.
9 Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
For as yet they knew not the scriptures that he shuld ryse agayne from deeth.
10 Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.
And the disciples wet awaye agayne vnto their awne home.
11 Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;
Mary stode with out at the sepulcre wepynge. And as she wept she bowed her selfe into the sepulcre
12 És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.
and sawe two angels in whyte sittyng the one at the heed and the other at the fete where they had layde the body of Iesus.
13 És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.
And they sayde vnto her: woman why wepest thou? She sayde vnto the: For they have taken awaye my lorde and I wote not where they have layde him.
14 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.
When she had thus sayde she turned her selfe backe and sawe Iesus stondynge and knewe not that it was Iesus.
15 Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.
Iesus sayde vnto her: woman why wepest thou? Whom sekest thou? She supposynge that he had bene the gardener sayde vnto him. Syr yf thou have borne him hece tell me where thou hast layde him that I maye fet him.
16 Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!
Iesus sayde vnto her: Mary. She turned her selfe and sayde vnto him: Rabboni which is to saye master.
17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.
Iesus sayde vnto her touche me not for I am not yet ascended to my father. But goo to my brethren and saye vnto them I ascende vnto my father and youre father to: my god and youre god.
18 Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.
Mary Magdalene came and tolde the disciples yt she had sene the lorde and yt he had spoken soche thinges vnto her.
19 Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek!
The same daye at nyght which was the morowe after ye saboth daye when the dores were shut where the disciples were assembled to geder for feare of the Iewes came Iesus and stode in the myddes and sayd to the: peace be with you.
20 És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.
And when he had so sayde he shewed vnto them his hondes and his syde. Then were the disciples glad when they sawe the Lorde.
21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.
Then sayde Iesus to them agayne: peace be with you. As my father sent me even so sende I you.
22 És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:
And when he had sayde that he brethed on them and sayde vnto the: Receave ye holy goost.
23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.
Whosoevers synnes ye remyt they are remitted vnto the. And whosoevers synnes ye retayne they are retayned.
24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus.
But Thomas one of ye twelve called Didymus was not with the when Iesus came.
25 Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem.
The other disciples sayd vnto him: we have sene ye lorde. And he sayde vnto the: except I se in his hondes the prent of the nayles and put my fynger in the holes of the nayles and thrust my honde into his syde I will not beleve.
26 És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek!
And after. viii. dayes agayne his disciples were with in and Thomas with them. Then came Iesus when the dores were shut and stode in the myddes and sayde: peace be with you.
27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.
After that sayde he to Thomas: bringe thy fynger hether and se my hondes and bringe thy honde and thrust it into my syde and be not faythlesse but belevynge.
28 És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!
Thomas answered and sayde vnto him: my Lorde and my God.
29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek.
Iesus sayde vnto him. Thomas because thou hast sene me therfore thou belevest: Happy are they that have not sene and yet beleve.
30 Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben;
And many other signes dyd Iesus in the presence of his disciples which are not written in this boke.
31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.
These are written that ye myght beleve that Iesus is Christ the sonne of God and that in belevynge ye myght have lyfe thorowe his name.
