János 20
1 A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
And on the first [day] of the weeks, Mary the Magdalene comes early (there being yet darkness) to the tomb, and she sees the stone having been taken away out of the tomb;
2 Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.
she runs, therefore, and comes to Simon Peter, and to the other disciple whom Jesus was cherishing, and says to them, “They took away the Lord out of the tomb, and we have not known where they laid Him.”
3 Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.
Peter, therefore, went forth, and the other disciple, and they were coming to the tomb,
4 Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
and the two were running together, and the other disciple ran forward more quickly than Peter, and came first to the tomb,
5 És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.
and having stooped down, sees the linen clothes lying, yet, indeed, he did not enter.
6 Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak.
Simon Peter, therefore, comes, following him, and he entered into the tomb, and beholds the linen clothes lying [there],
7 És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.
and the napkin that was on His head not lying with the linen clothes, but apart, having been folded up, in one place;
8 Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.
then, therefore, the other disciple who came first to the tomb entered also, and he saw and believed;
9 Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
for they did not yet know the Writing, that it was necessary for Him to rise again out of the dead.
10 Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.
The disciples therefore went away again to their own friends,
11 Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;
and Mary was standing near the tomb, weeping outside; as she was weeping, then, she stooped down into the tomb, and beholds two messengers in white, sitting,
12 És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.
one at the head and one at the feet, where the body of Jesus had been laid.
13 És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.
And they say to her, “Woman, why do you weep?” She says to them, “Because they took away my Lord, and I have not known where they laid Him”;
14 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.
and having said these things, she turned backward, and sees Jesus standing, and she had not known that it is Jesus.
15 Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.
Jesus says to her, “Woman, why do you weep? Whom do you seek?” She, supposing that He is the gardener, says to Him, “Lord, if You carried Him away, tell me where You laid Him, and I will take Him away”;
16 Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!
Jesus says to her, “Mary!” Having turned, she says to Him, “Rabboni!” That is to say, “Teacher.”
17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.
Jesus says to her, “Do not be touching Me, for I have not yet ascended to My Father; and be going on to My brothers, and say to them, I ascend to My Father and your Father, and [to] My God and your God.”
18 Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.
Mary the Magdalene comes, reporting to the disciples that she has seen the LORD, and [that] He said these things to her.
19 Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek!
It being, therefore, evening, on that day, the first [day] of the weeks, and the doors having been shut where the disciples were assembled through fear of the Jews, Jesus came and stood in the midst, and says to them, “Peace to you”;
20 És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.
and having said this, He showed them His hands and side; the disciples, therefore, rejoiced, having seen the LORD.
21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.
Jesus, therefore, said to them again, “Peace to you; according as the Father has sent Me, I also send you”;
22 És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:
having said this, He breathed on [them], and says to them, “Receive the Holy Spirit;
23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.
if you may forgive the sins of any, they are forgiven them; if you may retain of any, they have been retained.”
24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus.
And Thomas, one of the Twelve, who is called Didymus, was not with them when Jesus came;
25 Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem.
the other disciples, therefore, said to him, “We have seen the Lord!” And he said to them, “If I may not see the mark of the nails in His hands, and may [not] put my finger into the mark of the nails, and may [not] put my hand into His side, I will not believe.”
26 És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek!
And after eight days, again His disciples were within, and Thomas [was] with them; Jesus comes, the doors having been shut, and He stood in the midst and said, “Peace to you!”
27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.
Then He says to Thomas, “Bring your finger here, and see My hands, and bring your hand, and put [it] into My side, and do not become unbelieving, but believing.”
28 És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!
And Thomas answered and said to Him, “My Lord and my God!”
29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek.
Jesus says to him, “Because you have seen Me, Thomas, you have believed; blessed [are] those having not seen, and having believed.”
30 Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben;
Many indeed, therefore, other signs Jesus also did before His disciples that are not written in this scroll;
31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.
and these have been written that you may believe that Jesus is the Christ, the Son of God, and that believing, you may have life in His Name.
