János 2
1 És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja;
In tretji dan je bila v galilejski Kani svatba in Jezusova mati je bila tam.
2 És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.
Na svatbo pa so bili povabljeni tako Jezus kakor njegovi učenci.
3 És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk.
In ko je zmanjkalo vina, mu Jezusova mati reče: »Vina nimajo.«
4 Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.
Jezus ji reče: »Ženska, kaj imam opraviti s teboj? Moja ura še ni prišla.«
5 Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.
Njegova mati reče služabnikom: »Karkoli vam reče, to storite.«
6 Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.
In tam je bilo postavljenih šest kamnitih posod za vodo, po običaju judovskega očiščevanja, ki so vsebovale vsaka po dva ali tri sodčke.
7 Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.
Jezus jim reče: »Napolnite posode za vodo z vodo.« In napolnili so jih do roba.
8 És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.
In reče jim: »Zajemite torej in nesite k vodju gostije.« In oni so to odnesli.
9 A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,
Ko je vodja gostije pokusil vodo, ki je postala vino in ni vedel, od kod je bila (toda služabniki, ki so zajemali vodo, so vedeli), je vodja gostije poklical ženina
10 És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.
ter mu reče: »Vsak človek na začetku postavi dobro vino, potem pa, ko se ljudje temeljito napijejo, to, ki je slabše. Toda ti si dobro vino prihranil do zdaj.«
11 Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.
Ta začetek čudežev je Jezus storil v galilejski Kani in jasno pokazal svojo slavo in njegovi učenci so verovali vanj.
12 Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig,
Po tem je odšel dol v Kafarnáum, on in njegova mati, njegovi bratje ter njegovi učenci in tam so ostali ne mnogo dni.
13 Mert közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
In blizu je bila judovska pasha in Jezus je odšel gor v Jeruzalem
14 És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:
in našel v templju te, ki so prodajali vole in ovce in golobice in menjalce denarja sedeti.
15 És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;
In ko je iz majhnih vrvi naredil bič, jih je vse izgnal iz templja in ovce in vole in iztresel denar menjalcem ter prevrnil mize
16 És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává.
in rekel tem, ki so prodajali golobice: »Odnesite te stvari od tod. Ne delajte hiše mojega Očeta za hišo trgovanja.«
17 Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.
In njegovi učenci so se spomnili, da je bilo pisano: ›Gorečnost za tvojo hišo me je použila.‹
18 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?
Potem so Judje odgovorili in mu rekli: »Kakšno znamenje nam pokažeš, glede na to, da delaš te stvari?«
19 Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
Jezus je odgovoril in jim rekel: »Uničite ta tempelj in v treh dneh ga bom postavil pokonci.«
20 Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
Tedaj so Judje rekli: »Ta tempelj je bil v gradnji šestinštirideset let, ti pa ga hočeš postaviti v treh dneh?«
21 Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.
Toda govoril je o templju svojega telesa.
22 Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.
Ko je bil torej obujen od mrtvih, so se njegovi učenci spomnili, da jim je to rekel in verjeli so pismu ter besedi, ki jo je Jezus rekel.
23 A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala.
Torej ko je bil za pasho, na praznični dan, v Jeruzalemu, so mnogi, ko so videli čudeže, ki jih je storil, verovali v njegovo ime.
24 Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy ő ismeré mindnyájokat,
Toda Jezus se jim ni zaupal, ker je vse ljudi poznal
25 És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben.
in ni potreboval, da bi kdorkoli pričeval o človeku, kajti vedel je, kaj je bilo v človeku.
