János 2
1 És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja;
Baada ye nsiku zitatu, hwa ne harusi ohwo hukana ye Galilaya no nyina wakwe oYesu ali ohwo.
2 És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.
O Yesu na bhanafunzi bhakwe bhali bhalihwe hu harusi.
3 És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk.
Lwabhamali shelwe ne divai, onyina wakwe oYesu abhozezye, “Sebhali ne divai.”
4 Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.
O Yesu ajile, “Oshe oyo ego ane gahusu yenu ane? Ensiku zyane anezilisele afishile.”
5 Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.
Onyina wakwe abhabhozezye atumwa, “Hahonti hanzabhabhozye bhombaji.”
6 Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.
Eshi hwali ne nsonta sita zye mawe pala pabhele pa nawe munsikulukulu zya Yahudi, shila muntu ali noumemuwe nzio zibhele zitatu.
7 Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.
O Yesu wabhawozya, “Zimemyi amenze ensonta mawe.” Bhamemeya bhamememya paka pamwanya.
8 És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.
Nantele wabhabhozya bhala aboyieji, “Hashe esalezi mtulwe hwa bhabhahudumu agosi bhe meza.” Bhabhomba nanshi shalibhalajiziwe.
9 A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,
Ohudumu ogosi abhonjile gala amenze gagali gabadilishe abhe divai, ila sagamenye hwagafumaga (ila atumwa watapaga amenze bhagamenye hwa gafumaga). Pamande bhakwizya omwene harusi na
10 És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.
hubhozye, “Kila muntu ahwanda abhahudumile abhantu edivai ila sebhagamenye. Abhapele bhabhapiye edivai yasaga nyinza”
11 Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.
Oujiza ogugwa hu Kana ya Galilaya, gwali gwa hwande gweshimanyilo uujiza gwa bhombile oYesu, akwinkule oumwamu wakwe, esho abhanafunzi bhakwe bhamwetesheye.
12 Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig,
Baada yene, oYesu, onyina wakwe, aholo wakwe na wanafunzi bhakwe bhabhalile hunsi ye Kaperanaumu na bhakheye ohwo ensiku ndodo.
13 Mert közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
Epasaka ya Bhayahudi yali epalamiye afishe, oYesu abhalile hu Yelusalemu.
14 És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:
Abhajile bhabhakazya eng'ombe, engole ne njebha Mshibhanza. Nantele na wabadilisha fedha walikuwa wameketi ndani ya Hekalu.
15 És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;
akatengeza mjeledi wenye vifundo, akawatoa wote walikuwemo katika hekalu, ikijumuisha ng'ombe na kondoo. Nabhavunzilanaga ehela na zigaluzanye emeza zyabho.
16 És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává.
Bhabhakazya enjebha abhabhozezye, “Efwi evintu vyenye bheshi hutali nepa, leshi abheshe ibhanza lya Ngolobhe pakazizye.”
17 Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.
Abhanafunzi bhakwe bhakomboha aje ehandihwe, “Owivu we nyumba yaho waindya.”
18 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?
Agosi bheshi Yahudi bhajile, shimanyilo bhole shawaiilanga alengane nambo ega gebhomba?”
19 Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
O Yesu wayanga, libomoli ibhanza eli nane embalizenje hunsiku zitatu.”
20 Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
Agosi bha Yahudi bhayanga, “Wagatabhombile amah alobaini na sita awe oiga ubhazenje hunsiku zitatu?”
21 Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.
Japo, omwa ayanjile iwanza ayanjilaga obele gwakwe.
22 Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.
Esho pamande nkawafufuha afume hwa bhafwe, abhanafunzi wakwe bhakomboha aje ayanjile esho, weteshela izu ne njango ene o Yesu yatanguliye ayanje.
23 A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala.
Lwa hali hu Yelusalemu owakati wa Pasaka, owakati we shikulukulu abhantu abhinji bhalyetesheye itawa lyakwe, na bhaloliwe embembo zya bhombaga.
24 Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy ő ismeré mindnyájokat,
Ila oYesu saga abheteshe afuatanaje abhamanye awantu bhonti.
25 És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben.
Sagahanzaga omuntu wawonti ahubhozye alengane ne shabhali awantu afuatanaje amenye hahali muhati yabho.
