János 2
1 És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja;
Uwui utaru uwuzi nigura ukana amanyanga mu galili, alno yeso marani ahirame.
2 És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.
Abezi yeso nan an a akatum kameme,
3 És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk.
Sa gmei mu in nabi, masizi kime aino Yeso magu wazin nukasu ugmei mu inabi.”
4 Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.
Yeso magun ka inome, “inne tizetiginome tiwe me tiniba uganiya um, wamu unaba udaza.
5 Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.
Ine ini, a'ino a yeso magu narereme, “Vat imum be sama buka shi, iwu hirani, iwu ini.”
6 Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.
Ahirame masirau manu tasi. Mapo ainki usura utanda wa yahudawabarki ukpijo umadini vat masirau me maciri adong uta-tasi.
7 Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.
Yeso magunwe “myincani adonga ginome, in gmei, wanno wa myinciza ani, gbem-gbem.
8 És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.
Manno ma gunwe intani ika nya aco anigurame wanno waka nya me.
9 A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,
Sa aco ani gurame, sama kuro gmei me sa ahanna men, mage sa a gamirka macukuno gmei mu inabi. Daki marusi ahira musa akem manin, (We arere me waruse ahirame sa akemni).
10 És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.
Magu gmei mariri mani mu inabi mu inabi manno mameki unyinza anabu. Sa anabu wa siza maduku en magebe sa masiziki me maje me unu ure am, huu wa hunze mari-rimen ana mani wadiku ayyen immani.”
11 Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.
Ine ini mu ujizai mutuba sa yeso mawuzi, mano mawuzi u kana amanyanga mu galili. Mabezi ubari umeme, ahana aka tuma kameme wano wahem in me
12 Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig,
Manno madusa ukafarnaham, me nan ka inome, anu kenu umeme nan ana katuma kameme, maka cukuno abirko wa wu kayen ni.
13 Mert közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
Ni gura na yahudawa, na-eh mamu yeso madusa urshalima.
14 És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:
Anyimo udenge uninanzo numeme, waziki uni ucokono we ahira atijamani tinah, nan nitam ma tantabara, nan nanu corso ikirfi waciki ahira akatuma ka wome.
15 És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;
Manno mapi macobiwen ma gidiwe vat uwe anyimo udenge ubiringara me nan ni tamme a iname anu corso ekirfi ma samirka nan ma tantabara me vat.
16 És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává.
Magun na nabo hum koni adadu ageme yazika, akura ugomo asere a cukono ahira ati jamani;
17 Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.
Ine ini ahana aka kuma kameme. Waringi a nyentike ihori agi acara akura ugomo asere.
18 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?
Ayahudawa wakabirka me wagu nyanini udi bezinduru sa uzi ana me.
19 Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
Yeso makabirka we magu, tuburkoni udenge ugomo asere mi indi hirza uni anyimo atiye.
20 Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
A yahudawa wagu awu time akure anazi in tinu tasi azinu bara ahira aninonzo no gomo asere, me maguna. Tiye ti taru madi barkaa.
21 Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.
Udenge uninonzome sa yeso mabukani uneni nepom nu meme.
22 Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.
Barka anime uganiya sa ahirzame, anyimo a mu cau ahana akatuma kameme, wanno waringi agi mabuki anime wanno wa hem in ni mum be sa abuki unu tuba nan tize ti yeso sa ma buki.
23 A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala.
Abinime uganiya samarzni u urshalima atiye tini gura na yahudawa, anabu gbardang wa hem inza nimeme barki uira imumbe sa mawuzi.
24 Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy ő ismeré mindnyájokat,
Ine ini yeso ma hem we be.
25 És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben.
Barki marusa ma ri a muwe me, azome agi uyye mani mabezime barki me, licce ni me me marusa vat imum be sa iraa a mu ruba ma nabu.
