< János 19 >

1 Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá.
Eno Pilat ih Jisu ah siitwan ano ruh ih bot thuk rumta.
2 És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,
Arami loong ah ih bangkaang hesupan nawa ih khopok ah hoon rum ano hekhoh ni pokthuk rumta; saangham nyuh ah hesak adi dekkoh rum eta
3 És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt.
heh reeni raarum hano li rumta, “Roiloh toom angkah Jehudi luwang ah!” Eno neng ah wangrum ano paatbuh rumta.
4 Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt.
Pilat ah jaasiit we ngaak dokkhoom kah ano miloong asuh baat rumta, “sok thaak an, nga ih sen reenah dongsiit kaat hang, enoothong heh tek haatjih bah ngah ih tachoh jokang.”
5 Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik Pilátus: Ímhol az ember!
Erah di Jisu ah dokkhoom ra taha, sukhopok ah pok saangham nyuh ah kap ano dong ra taha. Pilat ih baat rumta, sok thaak an, mih abah arah!”
6 Mikor azért látják vala őt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt ő benne.
Heh ah kaptup rum ano romwah phokhoh loong nyia Rangteenok bante loong ah ri rumta, “Heh ah tekrapbot etheng! Heh ah tekrapbot etheng!” Pilat ih li rumta, “Siitkaat anno tekrapbot kaat an. Ngah ebah heh dut haat theng tajapjoh kang.”
7 Felelének néki a zsidók: Nékünk törvényünk van, és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivelhogy Isten Fiává tette magát.
Miloong ah ih ngaak riibaat rumta, seng hotthe ni eli eha heh ah tek haat etheng ngeh ah, tiimnge liidi heh ih ngah Rangte Sah ngeh chaangta.”
8 Mikor pedig ezt a beszédet hallotta Pilátus, még inkább megrémül vala;
Erah chaat ano Pilat ah ehan han ih choota.
9 És ismét beméne a törvényházba, és szóla Jézusnak: Honnét való vagy te? De Jézus nem felelt néki.
Pilat ah nopwang ano Jisu suh cheng wangta, [An manawa ra halu?] Enoothong Jisu tangaak jengta.
10 Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak?
Pilat ih liita, [Nga damdoh tanih waan ru?] [An ih tanih jatko nga jiinni chaan jeela ngeh ah, daap uh jen daap haat eha bangphak nah uh jen rapbot eha.]
11 Felele Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna néked: nagyobb bűne van azért annak, a ki a te kezedbe adott engem.
Jisu ih ngaak liita, An ih ngah tiim ehang bah uh erah chaan ah Rangte ih koh halu. Erah raangtaan ih an suh nga jootkotte ah rapne ih moong reela.]
12 Ettől fogva igyekszik vala Pilátus őt szabadon bocsátani; de a zsidók kiáltozának, mondván: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja; valaki magát királylyá teszi, ellene mond a császárnak!
Jisu jeng ah chaat ano, Pilat ih daap haat taat chungta. Enoothong miloong ah weengaak ri rumta, [An ih Jisu mok daap haat ubah, Luuwanglong joonte tah angko! O mina ih ngah Luuwang ngeh ih chaangha mih abah Luuwanglong piiara!]
13 Pilátus azért, a mikor hallja vala e beszédet, kihozá Jézust, és űle a törvénytevő székbe azon a helyen, a melyet Kőpadolatnak hívtak, zsidóul pedig Gabbathának.
Pilat ih erah jeng ah chaat ano, mat hoonkotte “Jongtongtheng” ngeh ih menrumta adi Jisu ah doksiit kaat ano tong kata (erah suh Hebrew nok hah ih [Gabbatha[ ngeh menta.)
14 Vala pedig a husvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok!
Khopui Kuwaang phaksat khookhamja rangnithung di Pilat ih miloong asuh liita, [Sen Luuwang ah arah!]
15 Azok pedig kiáltoznak vala: Vidd el, vidd el, feszítsd meg őt! Monda nékik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? Felelének a papifejedelmek: Nem királyunk van, hanem császárunk!
Eno miloong ah ngaak ri rumta, [Tek haat etheng! Tek haat etheng! Bangphak khona rapbot theng!] Pilat ih cheng rumta, [Sen Luuwang ah nih tek haatthuk he?] Romwah phokhoh loong ih ngaakbaatta, [Seng luuwang bah Luuwanglong luulu!]
16 Akkor azért nékik adá őt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék.
Eno Pilat ih Jehudi loong asuh Jisu ah bangphak khoni rapbotkaat thuk rumta. Miloong ah ih Jisu doksiit kaat rumta.
17 És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak:
Jisu ih bangphak ah pi ano [Mikhoraang hah[ adi kata. (Jehudi loong ih [Golgotha[ ngeh menha.)
18 A hol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust.
Jisu damdi mih wanyi ah uh erah di rapbot rumta, Jisu ah ehong adi mih wanyi ah haanghop ih rapbot rumta.
19 Pilátus pedig czímet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.
Pilat ih mih suh jatthuk suh raang ano bangphak adi chiita, erah di raangta, [Najaret dowa Jisu, Jehudi Luuwang.]
20 Sokan olvasák azért e czímet a zsidók közül; mivelhogy közel vala a városhoz az a hely, a hol Jézus megfeszíttetett vala: és héberül, görögül és latinul vala az írva.
Erah le adi Hebrew, Latin nyia Grik jenglam ih raangta, eno samnuthung dowa ih Jisu rapbotta hah ah haloh lah angkokaano mirep ih erah raangta ah toonsokleh weh kah ih rumta.
21 Mondának azért Pilátusnak a zsidók papifejedelmei: Ne írd: A zsidók királya; hanem hogy ő mondotta: A zsidók királya vagyok.
Romwah phokhoh loong ah Pilat reeni wang ano liita, [Jehudi Luuwang[ ngeh ih nak raang uh[ erah nang ih bah [Arah mih ah ih liita, Ngah Jehudi Luuwang[ emah ih raang uh.
22 Felele Pilátus: A mit megírtam, megírtam.
Pilat ih ngaak liita, [Ngah ih tiimjih raangtang, emamah toom ang ah.]
23 A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött.
Sipaahi loong ah ih Jisu ah bangphak ni rapbot lini heh ih kapta nyuh ah khoobaji ih khoohoom rum ano phe rumta. Heh samsong ah uh wakpi ih rumta, erah samsong ah hewet muh khoolaan angta.
24 Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék.
Sipaahi loong ah nengneng jaachi ni baatmui rumta, [Seng ih lakhoohoom theng; eranang ebah o ih choh thaak asuh jong tetaak ah rang nah haat eno tootoon ih.] Arah langla Rangteele ni amah raangthiinta ah amiisak ih dong angta: [Neng loong ah ih nga nyuh ah phe ih rumta eno nga samsong ah rang ni haat rum ano tootoon rumta.] Sipaahi loong ah emamah ih reeraang rumta.
25 A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária Magdaléna.
Jisu bangphak re adi heh nuh nyia heh no Klopas minuh Meeri chapta, Meeri Magdalen uh erah di roongchapta.
26 Jézus azért, mikor látja vala, hogy ott áll az ő anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad!
Heh nuh nyia heliphante hemongnook warah japtup ano Jisu ih heh nuh suh liita, [Heh an sah.]
27 Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanítvány.
Erah lih adi heliphante asuh liita, [Arah an nuh.] Erah ja dowa ih heliphante ah ih erah nuh ah heh nok ni siitkaatta.
28 Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom.
Jisu ih jat eta jirep ah thoon eta; eno Rangteele ni raangthiinta amiisak ih angsuh heh ih liita, [Ngah joongle ih leelang.]
29 Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén azt, oda vivék az ő szájához.
Erah di thaangneethoon kham keethiin choi khaplang esiit angta, mih wasiit ih kham adi nyuchiin ah tem ano, hissop bangkaang adi khakta, eno toonpi ano Jisu tui ni mooksuta.
30 Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét.
Jisu ih erah jok ano jengta, [Thoon eta!] Eno heh tok ah songhaat ano thaktiita.
31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket.
Eno Jehudi ngoong awang loong ah ih Pilat suh bangphak khoni rapbot rumta loong lah ah thabuh rum ano datthiin esuh cheng rumta. Erah saalih adi Jehudi naangtongsa, hoondak rangwuuja angta, erah thoidi neng ih thunta Jehudi naangtongsa doh neng mang ah bangphak khonah naktoom thoktong ah ngeh ah.
32 Eljövének azért a vitézek, és megtörék az elsőnek lábszárait és a másikét is, a ki ő vele együtt feszíttetett meg;
Eno sipaahi loong ah ih jaakhoh ah Jisu reeni rapbotta mih lah thabuh ano wasiit lah ah we thabuh rumta.
33 Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait;
Enoothong Jisu reeni wang rum adi jen tekchoi ang kano, heh lah ah tathabuh rumta.
34 Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki abból.
Enoothong, sipaahi wasiit ih heh saam ni Pah ih sot kano joong nyi sih loong ah dokjanta. (
35 És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higyjetek.
Erah angta rah mih ih heh mikmik ih japtup arah baat ha, erah raangtaan ih sen ih uh hanpi ih an. Erah baatte ah ih amiitiit ah jat eha, ngah ih amiitiit ah baat hang ngeh ah.)
36 Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne törettessék.
Rangteele ni raangthiinta ah amiisak ih angla: Erah di amah raangha, [heraang esiit taan uh tathaka.]
37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek.
Rangteele ehoh ni uh li eha [Pah esuh arah miloong ah ih kooksok ah.]
38 Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (a ki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), hogy levehesse a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért és levevé a Jézus testét.
Erah lih adi, Aramia nok hah Josep ih Pilat suh Jisu mang ah jenpi nih ih kaat ang ngeh cheng wangta. (Josep ah husah di Jisu liphante angta, enoothong heh Jehudi ngoong awang ra choota.) Pilat ih jenpi ih kaat uh li kano Josep ih bangphak dowa heh mang ah datpi wangta.
39 Eljöve pedig Nikodémus is (a ki éjszaka ment vala először Jézushoz), hozván mirhából és áloéból való kenetet, mintegy száz fontot.
Heh damdi Nikodimas roongwaangta, jaakhoh ni uh Jisu damdi heh rangphe di chomui choi angta. Nikodimas ih phontum jih miir nyia aloes ah woi ano took rookjom taan piikaatta.
40 Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni.
Erah nyi ih Jisu mang ah datpi nyuh ano phontum ah ih hut nyuuta, eno nyuh ih thooploop nyu ano Jehudi banlam di ebeng ih kaat suh emah ih khookham rumta.
41 Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala.
Jisu tek haat rumta pa adi mangbeng theng ena esiit angta erah di o mang uh beng muh angta.
42 A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust.
Jehudi naangtongsa ah erah saalih adi angta eno erah mangbeng ah uh haniik ni ang thoidi Jisu mang ah erah di beng nyuuta.

< János 19 >