< János 17 >
1 Ezeket beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged;
Jisu sum minro kochingbv, nw nyidomookubv kaadungto okv minto, Abu, dw v aapvku. Noogv Kuunyilo nga amina yunglit molaka, vkvlvgavbolo Kuunyilo ngvka noogv amina kaiyachok mola jidukubv.
2 A miként te hatalmat adtál néki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, a mit néki adtál. (aiōnios )
No nyiamookua rigv dubv tojupkunam ha ninyia jito, vkvlvgavbolo nw noogv jinam a bunua turbwng nvnga jidubv. (aiōnios )
3 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust. (aiōnios )
Okv turbwngnv singnam manv nam jvjvrungnv Pwknvyarnv akin vla chinam, okv Jisunyi no vngmu kunamv vla chinam. (aiōnios )
4 Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt.
Ngo nyiamooku so noogv amin kai nama kaatam pvkunv; noogv ritokv vla ridung jinama ngo rinya pvkunv.
5 És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt.
Abu! Nyia mooku ha pwklin yarlin madvbv noogv ngam amin kai dubv jinam aingbv. Vjakka no gv nvchilo ngam amin kai dubv jilabvka.
6 Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
Nyia mooku so noogv ngam jinam vdwa noogv amina ngo bunua chimupvnv. Bunu no gvngvku okv no bunua ngam jito. Bunu noogv gamchar vdwa tvvpvripvku,
7 Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
okv vjak bunu chimpvku noogv ngam ogumvnwng jinam vdwa no gvlokv aanv ngv vla.
8 Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
Ngo noogv jinam doin ha bunua jipvkunv, okv bunu larwksupvku; bunu ngam noogv lokv jvjvbv aanv ngv vla chindu, okv ngam no vngmu pvnv vla bunu mvnjwngdu.
9 Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.
“Ngo bunugv lvgabv kumdunv. Ngo nyiamooku gv lvgabv kumma vbvritola noogv ngam jinam vdwgv lvgabv, bunu no gvbv ripvku.
10 És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök.
Ngoogvlo ogugo doopvdw mvnwngngv no gvngv, okv noogv ogu mvnwngngv ngokvku; okv ngoogv amin kai nama bunugv lokv kaatam pvnv.
11 És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
Okv vjak ngo no gvlo chaarikunv; ngo nyiamooku so doobwng kumare, vbvritola bunu nyiamooku si doopv. Darwknv Abu! Noogv amin jwkrw lokv bunua alv dubv toryagaya laka, noogv nga amin jinam a vkvlvgavbolo bunuv akin gubv ridu kubv no la ngo oguaingbv akinpvdw vkv aingbv.
12 Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.
Bunua ngoogv lvkobv doorilo, no gv ngam amin jinam, ho gv jinam amin jwkrw lokv ngo bunua turlingalin pvkunv, Darwknv kitap lokv minam gaam hv rilin kunam lvgabv nyidum akin go ngerung jinv nga mimabv ngo bunugv lokv akin goka ngemu mato.
13 Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban.
Okv vjak ngo no gvlo aariku, okv ngo nyiamooku soogv ogu ogu vdwa mindunv vkvlvga bunu gvlo ngoogv mvngpuv bunugv haapok vdwlo kaibv doolwk modubv.
14 Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
Ngo bunua noogv doin a jipvnv, okv nyiamookuv bunua kaanwng mado, ogulvgavbolo bunu nyiamooku gvngv kuma, ngoogv nyiamooku gvngv manam apiabv.
15 Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
Ngo bunua nyiamooku so doonv nga naarotvka vla mima, vbvritola bunua Alvmanv loka toryagaya laka vla mindunv.
16 Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
Ngo gv nyiamooku gvngv manam apiabv bunu nyiamooku gvngv kuma.
17 Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
Noogv gaam v jvjvrungnv; jvjvnv gaam lokv no bunua no gvbv jvjv dukubv mvsulaka.
18 A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;
No oguaingbv ngam nyiamooku so vngmupvdw, vkv aingbv ngo bunua nyiamooku so vngmupvnv.
19 És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
Okv ngo bunugv lvgabv ngo atuv no gvlo tolwk sudunv, ho apiabv bunuka no gvlo jvjvbv tolwk sidukubv.”
20 De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem;
“Ngo bunu mvngchik lvgabv kumma, vbvritola bunugv doin lokv nga mvngjwngnv vdwgv lvgabvka kumdunv.
21 Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.
Bunu mvnwngnga akin molaka vla ngo kumdunv. Abu! no ngoogvlo okv ngo no gvlo vkv aingbv bunuaka ngonu gvlo akin motoka, okv nyiamooku so gv nyi vdwv no kunyi nga vngmunv vla chindubv.
22 És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk:
No okv ngo oguaingbv akinpvdw, vkv aingbv bunuaka akin modubv vla, no gv jinam yunglit nama ngo bunua jipvnv.
23 Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél.
Ngo bunu gvlo okv no ngoogvlo, vkvlvgavbolo bunu mvnwngngv akin dukubv, nyiamookuv no ngam vngmunv vla chinam lvgabv okv no gv ngam paknam apiabv bunua no pakdu kubv.”
24 Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.
“Abu no bunuam ngam jito, okv ngo ogolo dooredw bunuaka ngoogvlo doomu nvpv mvngdu, noogv nga yunglit dubv jinama ngooka bunua ngoogv yunglit nama kaatam dukubv ogulvgavbolo nyiamookua pwklinyarlin madvbv no ngam pakpvnv.
25 Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem;
Daadwvrwnv Abu! Nyia mooku v nam chima vbvritola ngo nam chindu, okv si bunu no nga vngmunv vla chindu.
26 És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, a mellyel engem szerettél, és én is ő bennök legyek.
Ngo nam bunua chimu dukubv mvpvnv, okv ngo vbvdvdvbv ribwngre, vkvlvgabv no gv ngam paknamv bunu gvlo doolwk dukubv.”