János 16
1 Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
[Ngah ih arah jengkhaap ah baat rumhala, sen laalom ah naktoom toihaat an ngeh ah.
2 A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
Sen loong ah Jehudi rangsoomnok nawa dokphanhaat ehan, eno sen tek haat saapoot uh thok eha, neng ih mok samthun ah sen tek haat ah suh Rangte mootkaat kalang ngeh ah.
3 És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
Sek Soowah ah lajat thoidoh miloong ah emah reeraang rum ah.
4 Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
Amadi sen loong asuh baat rumhala langla, emah ih siiwi handoh sen loong ah ih toom samthun an. [Jaakhodi, ngah sen damdi ang thoidi arah tiit ah tabaat rum taha.
5 Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
Ngah o ih daapkaat tahang, amadi heh taang ni ngaakwang lang, erabah uh sen ih ngasuh mani wanglu ngeh ih o ih uh tacheng ri.
6 Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.
Eno amadi sen suh emah baatrum kohaano, sen loong ah thungjoong elan.
7 De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
Enoothong sen loong asuh amiisak tiit ah baat rumhala: Ngah wanglaan ih ang bah sen raang ih ese ang ah, tiimnge liidi ngah lamok wang kangbah sen Chosokte ah sen jiinnah taraara ang ah. Enoothong ngah dok soonwang tangno, sen Chosokte ah ekaat ih thuk hang.
8 És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
Esa Chiiala ah ra haano, mongrep mina suh neng rangdah tiit ah jatthuk ah, kateng tiit ah jatthuk ah, erah damdoh Rangte ih dande tiit ah jatthuk ih ah.
9 Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
Ngah lahanpi thoidoh, neng ih rangdah tiit ah tadanjat rumka ang ah;
10 És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
neng ih kateng tiit ah tajat rumka, tiimnge liidi ngah seng Wah reeni wanglang eno ngah takah japtupri ang ah,
11 Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.
eno neng loong ah dande tiit ah tajat rumka, tiimnge liidi arah mongrep dowa neng pante ah jen dande eta.
12 Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
[Ngah ih sen suh baattheng ene tah angka, erabah uh amadoh baat rumha bah tajen naanchaat kan ang ah.
13 De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.
Enoothong, Rangte amiitiit jatthukte Chiiala raaha doh, heh ih amiisak lampo adoh siit han. Heh ih heh chaan nawa ih tajengka ang ah, enoothong heh ih tiimjih japchaat ah erah ba jeng ah nyia lakngah nawa tiit ah ba baat han.
14 Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
Sen suh Chiiala ah ih nga jeng ah baatkaat hanno nga rangka thuk hang.
15 Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
Seng Wah suh tiimjeela jirep ah nga raangtaan; erah thoidoi baat rumhala Chiiala ih nga jiin nawa tiim chaat ah erah ah baat han.
16 Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek.
[Chomroe doh sen ih ngah takah boot japtupri, eno chomroe lidoh ngah we japtup ehe.]
17 Mondának azért az ő tanítványai közül egymásnak: Mi az, a mit nékünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem; és: mert én az Atyához megyek?
Mararah heliphante loong ah nengneng chengmui rumta, [Heh ih tiim asuh liiha, chomroe doh sen ih takah boot japtupri eno chomroe lidoh ngah we japtup ehe ngeh ah; eno heh ih emah uh eli eha, ‘tiimnge liidi ngah seng Wah jiinni wanglang.’
18 Mondának azért: Mi az a kevés idő, a miről szól? Nem tudjuk, mit mond.
Chomroe ah tiim asuh liiha? Tiimjih suh li koja, erah seng ih tajatke!]
19 Megérté azért Jézus, hogy őt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem?
Jisu ih jat eta, heliphante loong ih heh suh cheng ah ngeh ah, erah raangtaan ih Jisu ih baat rumta, [Ngah ih liihang, ‘Chomroe sen ih takah boot japtupri, eno chomroe lidoh pootsiit we tup ehe.’ Erah li kangno tanih kah chengmui lan?
20 Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul.
Ngah ih ami tiit ah baat rumhala: Seng loong ah nga raangtaan ih ehu ih an, enoothong mongrep dowa miloong ah eroon ih ah; sen loong abah thungthet ih an erabah uh erah lih adoh eroon ih an.
21 Az asszony mikor szűl, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszűli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.
Minuh ah heh sah tup tok thok kohaano sootsaam ela, tiimnge liidi heh chamnaang tok ah thok ehala; enoothong heh sah dongtup ano heh chamchoh ah beehaat eha, tiimnge liidi heh arah mongrep adi heh sah tup kano eroon ela.
22 Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket.
Erah likhiik sen loong asuh emamah ang ah: Amadi sen loong ah thungthet elan, enoothong ngah ih we japtup ih rumha, eno sen loong ah erah than ih roon an sen tenroon ah o ih uh tajen nge ran.
23 És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
[Sen loong asuh ami tiit ah baat rumhala, saapoot thok haadoh sen ih tiim uh tasuh ri ang ah. Sen suh amiisak tiit baat rumhala; nga mendoh seng Wah jiin nawa tiimsuh an, erah heh ih kot ih han.
24 Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.
Amadoh nga mendoh maang suh ang an bah; sen ih suk ih an, eno erah choh anno sen ten laanchem roh ih roon an.
25 Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról.
[Ngah ih arah jengkhaap loong ah tiitthaak toobaat damdi baat rumhala. Enoothong saapoot ah thok eha ngah ih tiitthaak lam ih takah baat rumra, enoothong seng Wah tiit ah saasa ih baat rumha.
26 Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek;
Erah rangwu thok haadoh sen loong ah ih seng Wah jiin nawa nga mendoh suh an, sen mendoh nga ih suh ang ngeh ih taliikang,
27 Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki.
Sengwah heteteewah ih sen loong ah minchan ih halan. Sen loong ah ih ngah nook kohe nyia Rangte reenawa ra hala ngeh ih hanpi thoidi seng Wah ih sen uh minchan ih halan.
28 Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.
Ngah arah mongrep adi seng Wah reenawa ra tahang, eno arah mongrep ah thiinhaat angno seng Wah jiinni ngaakwang lang.]
29 Mondának néki az ő tanítványai: Ímé, most nyiltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz.
Eno heliphante loong ah ih Jisu suh baatta, [Amadi bah an ih saasa ih jenglu, tiitthaak lam ih labaat ah.
30 Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: erről hiszszük, hogy az Istentől jöttél ki.
Amadi kokjat ehi an ih jirep ah jat ehu ngeh ah; an suh mih ih miicheng jih tajeeka. Erah thoidi Rangte reenawa raahalu ngeh ih seng ih jat ehi.]
31 Felele nékik Jézus: Most hiszitek?
Jisu ih ngaakcheng rumta, [Amadi hanpi tam ih han?
32 Ímé eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
Saapoot ah amadi jen thok ehala, sen loong ah noongrep nah saapsoon an, nga luulu thiinhaat heeno sen nok nah saapsoon an. Enoothong emah ebah nga luulu tah angkang, tiimnge liidi seng Wah nga damdi eje.
33 Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot.
Ngah ih arah tiit ah nga damdi anghanno semroongroong ih toomtong rum ah ngeh ih baat rumhala. Sen loong ah mongrep mih ih chamnaang ih thuk han. Enoothong sen lacho theng! Ngah ih mongrep ah jen etang!]
