< János 16 >
1 Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
“Ni ba wambi izi zintu kwenu chokuti kanji muzwi kwangu.
2 A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
Ka ba mi sohe mu ma sinagoge. kono inako i kezite i yo zumwi ni zumwi yo mi haya kahupule kuti u ha mutendo wa chitabelo kwe Ireeza.
3 És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
Ka ba chite izo zintu chokuti kana ba bezibi Itayo kapa I me.
4 Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
Ni ba wambi izo zintu kwenu chokuti i nako ya bo ha i sika, ka muzeze kuti ni ba miwambili kuamana na bo. Kana ni ba miwambili kuamana nizo zintu kumatangilo chokuti ni bena nanwe.
5 Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
Kono lyahanu ni kaya kwali ya ba ni tumi, nihaike kakwina kwenu ya ba ni buzi, “U kaya kuhi?'
6 Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.
Kono chokuti ni bawambi izi zintu kwenu, kuswaba ku be zuli mwinkulo zenu.
7 De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
Kono ni miwambila buniti: mo kube hande kwenu ha ni ya kungi. Mukuti heba ne ni sa yendi kungi, Muombaombi kete ne ze kwenu, kono ha ni yenda, Ka ni mutumine kwenu.
8 És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
Ha te neeze, Muombaombi ka tondeze inkanda ku ba ni mafosisa kuamana ni chibi, kuamana ni kuluka, ni kuamana ni nkatulo-
9 Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
kuamana ni chibi, Chokuti ka ba zumini kwangu;
10 És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
kuamana ni kuluka chokuti ni ka ya kwe Itayo, mi inwe ke te ne muzwile habusu ku ni bona;
11 Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.
mi kuamana ni nkatulo, chakuti mubusi we yunu inkanda cha ba atulwa kale.
12 Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
Ni na zintu zingi za kuwamba kwenwu, kono kete mu zi zuwisize hanu.
13 De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.
Kono cwale iye, Luhuho lwe Niti, ha lwiza, ka lu mi etelele mu buniti bonse, chokuti kete ne lu liwambile kuzwililia kwali mwine. Kono kawambe chonse chete na zuwe, mi ka wambe kwenu chete ne chize.
14 Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
Ka ni tembe, kakuli ka hinde ku zwilila ku zangu mi ka zi wambe kwenu.
15 Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
Chimwi ni chimwi chena na cho Tayo nji changu. Ni hakwina bulyo, Ni bawambi kuti Luhuho ka luhinde ku zwilila ku che chili changu mi ka mi wambile.
16 Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek.
Chakuya che nako i nfuhi kete ne mu ni bone, mi kwisule che nako i mwi i nfuhi ka mu ni bone.”
17 Mondának azért az ő tanítványai közül egymásnak: Mi az, a mit nékünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem; és: mert én az Atyához megyek?
Kuzwaho bamwi ba balutwani ba kwe ni chi bati zumwi ku zumwi, “Chintunzi chi cha wamba kwetu, 'Che nako infuhi kete ne mu ni bone mi kwisule lye nako i mwi infuhi ka mu ni bone,' mi, 'Chokuti ni yenda kwe Itayo'?”
18 Mondának azért: Mi az a kevés idő, a miről szól? Nem tudjuk, mit mond.
Nihakwina bulyo ni chi bati, “Kanti chintunzi chi chawamba, 'I nako zana i nfuhi'? Katwizi cha kwete kuamana ni cha wamba.”
19 Megérté azért Jézus, hogy őt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem?
Jesu ni cha bona kuti basaka ku mubuza, ni cha ti kubali, “I chi che mukwete kulibuza mukati kenu kuamana ni cha na wamba, 'I nako zana infuhi kete ne mu ni bone mi kwisule lye nako zana i mwi infuhi ka mu ni bone'?
20 Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul.
Buniti, niti, ni wamba kwenu, ka mulile ni kusilisa, kono inkanda ka isange; kono nwe ka mu be ni ku wilwa kukando, kono ku swaba kwenu ka ku sanduke ku ba ni ntabo.
21 Az asszony mikor szűl, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszűli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.
Heba mwanakazi u puluha u ba ni kuwilwa chokuti inako ya kwe chi ya sika, kono ha mana kupuluha muchiche, ka chi hupuli kuchiswa kwakwe chebaka lye ntabo chakuti muntu wa pepwa munkanda.
22 Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket.
Chobulyo mwina kuwilwa hanu, kono ka ni mibone hape, mi nkulo zenu ka zisange, mi ka kwina ya te na wole kuzwisa intabo yinu kwenu.
23 És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
Mwi zuba elyo ke te ne mu ni buze chimwi. Buniti, niti, ni wamba kwenu, haiba ne mukumbila chime kwa Tayo che zina lyangu, ka chi mihe.
24 Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.
Kuhitila hanu ka mwini ku kumbila chimwi che zina lya ngu. Mukumbile, mi ka muamuhele chokuti kusanga kwenu ne ku izuzilizwe.
25 Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról.
Ni bawambi e zi zintu kwenu cha makabisa puo, kono inako i kezite ye se te ni ni wambe kwenu indaba zi sa zuweki, kono kusi bulyo ka ni miwambile ha jololwe kuamana ni Itayo.
26 Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek;
Mwizuba lyo ka mukumbile che zina lyangu mi ka ni wambi chobulyo kwenu kuti ka ni lapele kwe Itayo chenu,
27 Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki.
chokuti Itayo i ye mwine a mi saka chokuti mu ba ni saki mi mu bazumini kuti ni ka zwilila kwe Itayo.
28 Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.
Ni zwilila kwe Itayo, mi ni bakezi mwi inkanda. Hape, chi ni siya inkanda mi chi ni kaya kwe Itayo.”
29 Mondának néki az ő tanítványai: Ímé, most nyiltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz.
Balutwana ba kwe ni chi bati, “Bone, lyahanu cho wamba ha jolola mi ka u li tusisi indaba zi sa zuweki.
30 Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: erről hiszszük, hogy az Istentől jöttél ki.
Lyahanu chi tweziba kuti wizi zintu zonse, mi ko saki zumwi muntu ku kubuza i mpuzo. Chebaka lyo, tuzumina kuti u kazwa kwe Ireeza.”
31 Felele nékik Jézus: Most hiszitek?
Jesu ni cha betaba, “Chi mwa zumina cwale?
32 Ímé eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
Mubone, inako chi ya sika, eeni, che niti chi yasika, he te ni mu hasanywe, zumwi ni zumwi ku munzi wa kwe, mi ka munisiye ne nke. Kono ka ni bi nenke chokuti Itayo wi na name.
33 Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot.
Ni ba wambi izi zintu kwenu kuti mu be ni nkozo kwangu. Mwinkanda mwina ni masukuluko, kono mu be ni bundume: Ni ba komi inkanda.”