János 14
1 Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
»Ne dopustite, da bi bilo vaše srce vznemirjeno. Verujte v Boga, tudi vame verujte.
2 Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
V hiši mojega Očeta je mnogo graščin. Če ne bi bilo tako, bi vam povedal. Grem, da pripravim prostor za vas.
3 És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
Če pa grem in pripravim prostor za vas, bom ponovno prišel in vas sprejel k sebi, da kjer sem jaz, boste tam lahko tudi vi.
4 És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
In kamor jaz grem, veste in pot poznate.«
5 Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
Tomaž mu reče: »Gospod, ne vemo, kam greš in kako moremo poznati pot?«
6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
Jezus mu reče: »Jaz sem pot, resnica in življenje. Nihče ne pride k Očetu, razen po meni.
7 Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.
Če bi spoznali mene, bi spoznali tudi mojega Očeta in odslej ga poznate in ste ga videli.«
8 Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!
Filip mu reče: »Gospod, pokaži nam Očeta in to nam zadošča.«
9 Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
Jezus mu reče: »Filip, toliko časa sem bil z vami, pa me vendar nisi spoznal? Kdor je videl mene, je videl Očeta, in kako potem praviš: ›Pokaži nam Očeta?‹
10 Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat.
Ne verjameš, da sem jaz v Očetu in Oče v meni? Besede, ki vam jih govorim, ne govorim sam od sebe, temveč Oče, ki prebiva v meni, on opravlja dela.
11 Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.
Verjemite mi, da sem v Očetu in Oče v meni; če pa ne, mi verjemite zaradi del samih.
12 Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.
Resnično, resnično, povem vam: ›Kdor veruje vame, bo dela, ki jih jaz opravljam, tudi sam opravljal; in opravljal bo večja dela kakor ta, ker grem k svojemu Očetu.
13 És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.
In karkoli boste zahtevali v mojem imenu, bom to storil, da bo Oče lahko proslavljen v Sinu.
14 Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.
Če boste karkoli zahtevali v mojem imenu, bom jaz to storil.‹
15 Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
Če ljubite mene, se držite mojih zapovedi.
16 És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. (aiōn g165)
In prosil bom Očeta in dal vam bo drugega Tolažnika, da bo lahko večno ostal z vami, (aiōn g165)
17 Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.
celó Duha resnice, ki ga svet ne more prejeti zato, ker ga ne vidi niti ga ne pozna. Toda vi ga poznate, kajti on prebiva z vami in bo v vas.
18 Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.
Ne bom vas zapustil brez tolažbe. Prišel bom k vam.
19 Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.
Še malo časa in svet me ne vidi več, toda vi me vidite. Ker jaz živim, boste živeli tudi vi.
20 Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.
Na tisti dan boste vedeli, da jaz sem v svojem Očetu in vi v meni in jaz v vas.
21 A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
In kdor ima moje zapovedi in se jih drži, je tisti, ki me ljubi. In kdor ljubi mene, bo ljubljen od mojega Očeta in jaz ga bom ljubil in se mu bom razodel.«
22 Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
Juda, ne Iškarijot, mu reče: »Gospod, kako to, da se hočeš razodeti nam, ne pa svetu?«
23 Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
Jezus je odgovoril in mu rekel: »Če me človek ljubi, se bo držal mojih besed in moj Oče ga bo ljubil in prišla bova k njemu in naredila prebivališče z njim.
24 A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
In kdor me ne ljubi, se ne drži mojih izjav. In beseda, ki jo slišite, ni moja, temveč od Očeta, ki me je poslal.
25 Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
Te stvari sem vam govoril, ko sem bil še prisoten z vami.
26 Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.
Toda Tolažnik, ki je Sveti Duh, ki ga bo Oče poslal v mojem imenu, vas bo učil vseh stvari in vam bo v vaš spomin privedel vse besede, karkoli sem vam povedal.
27 Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!
Mir zapustim z vami, svoj mir vam dam. Ne kakor daje svet, vam ga jaz dam. Ne dopustite, da bi bila vaša srca vznemirjena niti naj ne bodo prestrašena.
28 Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál.
Slišali ste, kako sem vam rekel: ›Jaz grem proč in ponovno pridem k vam.‹ Če ste ljubili mene, bi se razveselili, ker sem rekel: ›Jaz grem k Očetu, ‹ kajti moj Oče je večji od mene.
29 És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek.
In sedaj sem vam povedal, preden se zgodi, da boste lahko verovali, ko se zgodi.
30 Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;
Odslej ne bom več veliko govoril z vami, kajti princ tega sveta prihaja, toda v meni nima ničesar.
31 De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.
Toda, da bo svet lahko spoznal, da ljubim Očeta in kakor mi je Oče dal zapoved, točno tako delam jaz. Vstanite, pojdimo od tod.«
