< János 10 >
1 Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.
“Yesu kawagambira, yoseri yakingira ndiri mulizizi lya kondolu kwa kupitira mlyangu, ira mulupenu na kwingira kwa njira yimonga, ayu ndo mwivi na mkwepula.
2 A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.
Muntu yakingira kwa kupitira pamulyangu, ayu ndo mweni mlolera gwa kondolu.
3 Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.
Mlolera mlyangu kamvugulira yomberi, kondolu wapikinira liziwu lyakuwi, nayomberi kawashema kondolu wakuwi kila yumu litawu lyakuwi na kuwalonguziya kunja.
4 És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
Pakawalavia kunja kawalongulera palongolu, nawomberi kondolu wamfata, kwani walimana liziwu lyakuwi.
5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.
Kondolu awa hapeni wawezi kumfata muntu gwingi, ira watuga toziya walimana ndiri liziwu lyakuwi.”
6 Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.
Yesu kawagambiriti mfanu agu, kumbiti womberi wavimana ndiri shakafiriti kuwagambira.
7 Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
Su, Yesu katakula kayi, “Nakaka nuwagambireni, neni ndo mlyangu gwa kondolu.
8 Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.
Wamonga woseri walii wiziti pamberi pa neni ndo wivi na wakwepula, kumbiti kondolu wawapikinira ndiri.
9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.
Neni ndo mlyangu. Yakingira kupitira neni hakalopoziwi, hakingiri na kulawa na hakapati maliziwu.
10 A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.
Mwivi kizaga su kiwi na kalagi na kahalabisiyi. Neni niza mpati kuwera na ukomu, ukomu ukamilika.
11 Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
“Neni ndo mlolera muheri. Mlolera muheri kalaviyaga ukomu wakuwi kwa kondolu wakuwi.
12 A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.
Muntu gwa shibenamgongu, yomberi mlolera ndiri na wala kondolu wakuwi ndiri, pakamuwona liminyi kankwiza, kaleka kondolu na kutuga, liminyi kawabata wakondolu na kuwapalasiyanga.
13 A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
Muntu gwa shibenamgongu katuga toziya yomberi gwa shibenamgongu hera, hapeni kawaloleri wakondolu.
14 Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim,
Neni ndo mlolera muheri. Nuwamana wakondolu wangu nawomberi wamana neni,
15 A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.
gambira Tati ntambu yakamana neni, naneni ntambu yanummana Tati. Neni ndaviya ukomu wangu kwajili ya womberi.
16 Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.
Nana wakondolu wamonga yawaweriti ndiri mulizizi ali. Inazimu kuwajega viraa, womberi hawalipikiniri liziwu lya neni, na hakuweri shipinga shimu na mlolera yumu.
17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
“Tati kanfira neni toziya ndaviya ukomu wangu, su mpati kuwuwanka kayi.
18 Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.
Kwahera muntu yakampoka ukomu wangu, neni nuwulaviya mweni. Nana uwezu wa kuwulaviya na kuwutola kayi. Hangu ndo Tati kandagaliriti ntendi.”
19 Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt.
Kuwera kayi na malekaniru pakati pa Wayawudi toziya ya visoweru avi.
20 És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?
Wantu wavuwa watakuliti, “Kana shamshera, kayi kanalukwali! Gwa shishi kumpikinira?”
21 Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?
Wamonga walonga, “Shisoweru ashi sha muntu kana shamshera ndiri. Hashi, shamshera kaweza ashi kuponiziya muntu kana lwisi?”
22 Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;
Aku Yerusalemu kuweriti na msambu gwa kumlavilira Mlungu Numba nkulu ya Mlungu, shipindi ashi shiweriti sha mpepu.
23 És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
Yesu kaweriti kankugendagenda Mnumba nkulu ya Mlungu pahala wapashemiti Mdamu gwa Selemani.
24 Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!
Su, Wayawudi wamzyengeta Yesu, wamkosiya, “Hagutuleki pota na nakaka mpaka ndii? Gutugambiri nakaka pota kufifa, Hashi, gwenga ndo Kristu?”
25 Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
Yesu kawankula, “Nuwagambireni kala, kumbiti mnjimira ndiri. Lihengu lyantenda neni kwa uwezu wa Tati gwangu wakuntakuziya.
26 De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:
Kumbiti mwenga mnjimira ndiri toziya mwenga mwa kondolu wa neni ndiri.
27 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:
Wakondolu wangu wapikinira liziwu lyangu, neni nuwamana, nawomberi wanfati.
28 És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. (aiōn , aiōnios )
Neni nuwayupa ukomu wa mashaka goseri, nawomberi hapeni wahowi. Kwahera muntu yakaweza kuwawusiya mmawoku mwangu (aiōn , aiōnios )
29 Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.
Tati gwangu ndo mweni yakanupiti hawa nayomberi ndo mkulu kuliku woseri. Kwahera yakaweza kuwawusiya mmawoku mwakuwi.
30 Én és az Atya egy vagyunk.
Neni na Tati, twayumu.”
31 Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.
Su, Wayawudi watola mabuwi wamgumi.
32 Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?
Yesu kawagambira, “Nuwalanguziyeni mahengu gavuwa kulawa kwa Tati. Nuwatendera shishi shamfira kung'uma na mabuwi?”
33 Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.
Wayawudi wamwankula, “Hapeni tukugumi kwajili ya matendu maheri, kumbiti kwa kumwigilanga Mlungu! Gwenga ndo muntu hera kumbiti mweni gwenga gulitenda kuwera Mlungu.”
34 Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
Yesu kawankula, “Walembiti Mumalagaliru genu, Neni nonga, ‘mwenga ndo milungu?’
35 Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),
Mlungu kawashemiti milungu walii wawapanana ujumbi wakuwi, natwenga tuvimana handa Malembu Mananagala gatakula nakaka mashaka goseri.
36 Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!
Kumbiti neni, Tati ndo kansyaguliti na kantumiti pasipanu. Iwera ashi mung'ambira neni nigilanga toziya ntakuliti ‘Neni Namwana gwa Mlungu?’
37 Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
Namunjimira neni, pamwona ntenda ndiri vitwatira vya Tati gwangu.
38 Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.
Kumbiti pantenda vitwatira avi, ata pamunjimira ndiri neni, muvijimiri ata vitwatira vyantenda, su mpati kuvimana nakaka kulonga Tati ka mngati mwangu na neni namngati mwa Tati.”
39 Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.
Wajeriti kayi kumbata Yesu kumbiti kawukiti pakati pawu.
40 És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada.
Yesu kagenda kayi kumwambu ku lushemba Yoridani, pahala Yohani pakaweriti kankubatiza, kalikaliti aku.
41 És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala.
Wantu wavuwa wamgenderiti pawalonga, “Yohani katenda ndiri liuzauza lyoseri, ira goseri Yohani gakatakuliti kuusu muntu ayu ndo nakaka.”
42 És sokan hivének ott ő benne.
Na wantu wavuwa pahala palii wamjimira.