< János 10 >
1 Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.
En vérité, en vérité, je vous dis: Celui qui n’entre pas par la porte dans la bergerie des brebis, mais qui y monte par ailleurs, celui-là est un voleur et un larron.
2 A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.
Mais celui qui entre par la porte, est le berger des brebis.
3 Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.
À celui-ci le portier ouvre; et les brebis écoutent sa voix; et il appelle ses propres brebis par leur nom, et les mène dehors.
4 És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
Et quand il a mis dehors toutes ses propres [brebis], il va devant elles; et les brebis le suivent, car elles connaissent sa voix;
5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.
mais elles ne suivront point un étranger, mais elles s’enfuiront loin de lui, parce qu’elles ne connaissent pas la voix des étrangers.
6 Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.
Jésus leur dit cette similitude; mais ils ne comprirent pas ce que c’était qu’il leur disait.
7 Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
Jésus donc leur dit encore: En vérité, en vérité, je vous dis que moi je suis la porte des brebis.
8 Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.
Tous, autant qu’il en est venu avant moi, sont des voleurs et des larrons; mais les brebis ne les ont pas écoutés.
9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.
Moi, je suis la porte: si quelqu’un entre par moi, il sera sauvé; et il entrera et il sortira, et il trouvera de la pâture.
10 A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.
Le voleur ne vient que pour voler, et tuer, et détruire: moi, je suis venu afin qu’elles aient la vie, et qu’elles l’aient en abondance.
11 Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
Moi, je suis le bon berger: le bon berger met sa vie pour les brebis;
12 A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.
mais l’homme qui reçoit des gages, et qui n’est pas le berger, à qui les brebis n’appartiennent pas en propre, voit venir le loup, et laisse les brebis, et s’enfuit; et le loup les ravit, et il disperse les brebis.
13 A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
Or l’homme à gages s’enfuit, parce qu’il est un homme à gages et qu’il ne se met pas en souci des brebis.
14 Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim,
Moi, je suis le bon berger, et je connais les miens et je suis connu des miens,
15 A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.
comme le Père me connaît et moi je connais le Père; et je mets ma vie pour les brebis.
16 Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.
Et j’ai d’autres brebis qui ne sont pas de cette bergerie; il faut que je les amène, elles aussi; et elles écouteront ma voix, et il y aura un seul troupeau, un seul berger.
17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
À cause de ceci le Père m’aime, c’est que moi je laisse ma vie, afin que je la reprenne.
18 Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.
Personne ne me l’ôte, mais moi, je la laisse de moi-même; j’ai le pouvoir de la laisser, et j’ai le pouvoir de la reprendre: j’ai reçu ce commandement de mon Père.
19 Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt.
Il y eut encore de la division parmi les Juifs à cause de ces paroles;
20 És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?
et plusieurs d’entre eux disaient: Il a un démon, et il est fou; pourquoi l’écoutez-vous?
21 Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?
D’autres disaient: Ces paroles ne sont pas d’un démoniaque; un démon peut-il ouvrir les yeux des aveugles?
22 Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;
Or la fête de la Dédicace se célébrait à Jérusalem, et c’était en hiver.
23 És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
Et Jésus se promenait dans le temple, au portique de Salomon.
24 Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!
Les Juifs donc l’environnèrent et lui dirent: Jusques à quand tiens-tu notre âme en suspens? Si toi, tu es le Christ, dis-le-nous franchement.
25 Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
Jésus leur répondit: Je vous l’ai dit, et vous ne croyez pas. Les œuvres que moi je fais au nom de mon Père, celles-ci rendent témoignage de moi;
26 De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:
mais vous, vous ne croyez pas, car vous n’êtes pas de mes brebis, comme je vous l’ai dit.
27 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:
Mes brebis écoutent ma voix, et moi je les connais, et elles me suivent,
28 És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. (aiōn , aiōnios )
et moi, je leur donne la vie éternelle, et elles ne périront jamais; et personne ne les ravira de ma main. (aiōn , aiōnios )
29 Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.
Mon Père, qui me les a données, est plus grand que tous, et personne ne peut les ravir de la main de mon Père.
30 Én és az Atya egy vagyunk.
Moi et le Père, nous sommes un.
31 Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.
Les Juifs donc levèrent encore des pierres pour le lapider.
32 Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?
Jésus leur répondit: Je vous ai fait voir plusieurs bonnes œuvres de la part de mon Père: pour laquelle de ces œuvres me lapidez-vous?
33 Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.
Les Juifs lui répondirent: Nous ne te lapidons pas pour une bonne œuvre, mais pour blasphème; et parce que toi, étant homme, tu te fais Dieu.
34 Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
Jésus leur répondit: N’est-il pas écrit dans votre loi: « Moi j’ai dit: Vous êtes des dieux »?
35 Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),
S’il appelle dieux ceux à qui la parole de Dieu est venue (et l’écriture ne peut être anéantie),
36 Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!
dites-vous à celui que le Père a sanctifié, et qu’il a envoyé dans le monde: Tu blasphèmes, parce que j’ai dit: Je suis le Fils de Dieu?
37 Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
Si je ne fais pas les œuvres de mon Père, ne me croyez pas;
38 Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.
mais si je les fais, alors même que vous ne me croiriez pas, croyez les œuvres, afin que vous connaissiez et que vous croyiez que le Père est en moi, et moi en lui.
39 Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.
Ils cherchaient donc encore à le prendre; mais il échappa de leur main
40 És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada.
et s’en alla encore au-delà du Jourdain, à l’endroit où Jean avait baptisé au commencement, et il demeura là.
41 És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala.
Et plusieurs vinrent à lui, et ils disaient: Jean n’a fait aucun miracle; mais toutes les choses que Jean a dites de celui-ci étaient vraies.
42 És sokan hivének ott ő benne.
Et plusieurs crurent là en lui.