János 10
1 Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.
“Most certainly, I tell you, one who doesn’t enter by the door into the sheep fold, but climbs up some other way, is a thief and a robber.
2 A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.
But one who enters in by the door is the shepherd of the sheep.
3 Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.
The gatekeeper opens the gate for him, and the sheep listen to his voice. He calls his own sheep by name and leads them out.
4 És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
Whenever he brings out his own sheep, he goes before them; and the sheep follow him, for they know his voice.
5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.
They will by no means follow a stranger, but will flee from him; for they don’t know the voice of strangers.”
6 Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.
Yeshua spoke this parable to them, but they didn’t understand what he was telling them.
7 Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
Yeshua therefore said to them again, “Most certainly, I tell you, I am the sheep’s door.
8 Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.
All who came before me are thieves and robbers, but the sheep didn’t listen to them.
9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.
I am the door. If anyone enters in by me, he will be saved, and will go in and go out and will find pasture.
10 A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.
The thief only comes to steal, kill, and destroy. I came that they may have life, and may have it abundantly.
11 Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
“I am the good shepherd. The good shepherd lays down his life for the sheep.
12 A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.
He who is a hired hand, and not a shepherd, who doesn’t own the sheep, sees the wolf coming, leaves the sheep, and flees. The wolf snatches the sheep and scatters them.
13 A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
The hired hand flees because he is a hired hand and doesn’t care for the sheep.
14 Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim,
I am the good shepherd. I know my own, and I’m known by my own;
15 A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.
even as the Father knows me, and I know the Father. I lay down my life for the sheep.
16 Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.
I have other sheep which are not of this fold. I must bring them also, and they will hear my voice. They will become one flock with one shepherd.
17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
Therefore the Father loves me, because I lay down my life, that I may take it again.
18 Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.
No one takes it away from me, but I lay it down by myself. I have power to lay it down, and I have power to take it again. I received this commandment from my Father.”
19 Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt.
Therefore a division arose again amongst the Judeans because of these words.
20 És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?
Many of them said, “He has a demon and is insane! Why do you listen to him?”
21 Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?
Others said, “These are not the sayings of one possessed by a demon. It isn’t possible for a demon to open the eyes of the blind, is it?”
22 Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;
It was the Feast of Hanukkah at Jerusalem.
23 És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
It was winter, and Yeshua was walking in the temple, in Solomon’s porch.
24 Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!
The Judeans therefore came around him and said to him, “How long will you hold us in suspense? If you are the Messiah, tell us plainly.”
25 Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
Yeshua answered them, “I told you, and you don’t believe. The works that I do in my Father’s name, these testify about me.
26 De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:
But you don’t believe, because you are not of my sheep, as I told you.
27 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:
My sheep hear my voice, and I know them, and they follow me.
29 Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.
My Father who has given them to me is greater than all. No one is able to snatch them out of my Father’s hand.
30 Én és az Atya egy vagyunk.
I and the Father are one.”
31 Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.
Therefore the Judeans took up stones again to stone him.
32 Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?
Yeshua answered them, “I have shown you many good works from my Father. For which of those works do you stone me?”
33 Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.
The Judeans answered him, “We don’t stone you for a good work, but for blasphemy, because you, being a man, make yourself God.”
34 Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
Yeshua answered them, “Isn’t it written in your law, ‘I said, you are gods’?
35 Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),
If he called them gods, to whom the word of God came (and the Scripture can’t be broken),
36 Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!
do you say of him whom the Father sanctified and sent into the world, ‘You blaspheme,’ because I said, ‘I am the Son of God’?
37 Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
If I don’t do the works of my Father, don’t believe me.
38 Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.
But if I do them, though you don’t believe me, believe the works, that you may know and believe that the Father is in me, and I in the Father.”
39 Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.
They sought again to seize him, and he went out of their hand.
40 És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada.
He went away again beyond the Jordan into the place where Yochanan was immersing at first, and he stayed there.
41 És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala.
Many came to him. They said, “Yochanan indeed did no sign, but everything that Yochanan said about this man is true.”
42 És sokan hivének ott ő benne.
Many believed in him there.
