János 1
1 Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
Fefeu na, Lamatualain Dedꞌea-oꞌolan sia memaꞌ ena. Lamatualain Dedꞌea-oꞌolan, naeni Atahori esa. Atahori naa naꞌabꞌue no Lamatualain. Eni o, Lamatualain boe.
2 Ez kezdetben az Istennél vala.
Leleꞌ lalai no raefafoꞌ nda feꞌe dadꞌi sa, Atahori naa sia memaꞌ no Lamatualain ena.
3 Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
Lamatualain naꞌadadadꞌiꞌ basa-bꞌasaꞌ e, nendiꞌ Dedꞌea-oꞌolan. Nda hambu sudꞌiꞌ a saa esa dadꞌi sa boe, mete ma Atahori naa nda tao sa.
4 Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
Eni, masodꞌaꞌ a okan. Dadꞌi atahori mana hambu masodꞌa matetuꞌ a, ara rasodꞌa mia E. Ana o onaꞌ Manggareloꞌ mana naronda, fo atahori mana rasodꞌa sia Manggareloꞌ naa, bisa rita ma rahine.
5 És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
Manggareloꞌ naa, naronda tora maꞌahatuꞌ a rala; de maꞌahatuꞌ a nda ai-baa nala Manggareloꞌ naa sa. Huu Manggareloꞌ naa naronda nakandooꞌ a.
6 Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.
Naa, hambu atahori laen esa, naran Yohanis. Lamatualain o denu e boe,
7 Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.
fo dadꞌi sakasii mana dui-bꞌengga Manggareloꞌ naa neu atahori. Naa fo basa atahori ramahere neu Lamatuaꞌ, huu Yohanis oꞌolan.
8 Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
Yohanis ia, nda Manggareloꞌ naa sa. Te Lamatualain denu e dui-bꞌengga soꞌal Manggareloꞌ naa neu atahori.
9 Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
Huu Atahori mana dadꞌi Manggareloꞌ matetuꞌ a, nae nema sia raefafoꞌ ia. Manggareloꞌ naa mana tao dala-dalaꞌ ndoo-tetuꞌ ra nenenitaꞌ soaꞌ neu basa atahori.
10 A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
Mae Ana tao basa mana sia raefafoꞌ ia ra dadꞌi ena o, te atahori sia raefafoꞌ ia nda rahine E sa, leleꞌ Ana nema leo sia ia.
11 Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.
Mae Ana nema leo no Eni atahori nara o, te ara nda nau simbo E sa.
12 Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
Mae onaꞌ naa o, basa atahori mana simbo ma ramahere neu E, Ana fee se hak dadꞌi Lamtualain ana nara.
13 A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
Naa onaꞌ sira nenebonggi baliꞌ ena. Te sira nenebonggi feuꞌ naa, nda onaꞌ atahori bonggi ana dikiꞌ sa. Ma nda mia touꞌ esa mana hii-nau hambu tititi-nonosiꞌ sa. Te ara dadꞌi Lamatualain ana nara, huu Lamatualain mana fee se masodꞌa feuꞌ naa.
14 És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
Boe ma, ‘Lamatualain Dedꞌea-oꞌola’ naa, nenebonggiꞌ dadꞌi atahori. Ana leo sia taladꞌa tara. Hita mete-tita Eni manaselin. Eni manaseliꞌ onaꞌ naa, huu Eni, Lamatualain Ana isen. Ana hiiꞌ a natudꞌu rala malolen nema nggita, huu memaꞌ Eni ndolu-hadꞌan onaꞌ naa ena. Boe ma basa saa fo Ana nafadꞌe soꞌal Lamatualain, memaꞌ tetebꞌes.
15 János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál.
Naa, Yohanis naa, dui-bꞌengga soꞌal Atahori ia. Ana nameli nae, “Rena, e! Eni ia, au dui ena ae, ‘Dei fo Atahori esa nae nema. Eni manaseliꞌ lenaꞌ au. Huu nda feꞌe bonggi au sa te, Ana sia naꞌahuluꞌ ena!’”
16 És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért.
Yohanis olaꞌ naꞌo naa, huu Atahori naa hiiꞌ a natudꞌu rala malolen. Boe ma Ana tao nasafafali taꞌo naa nakandooꞌ a soaꞌ neu basa nggita.
17 Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.
Lele uluꞌ a, baꞌi Musa naꞌondaꞌ Lamatualain Hohoro-lalanen soaꞌ neu bei-baꞌi tara. Te aleꞌ ia, Atahori naa, naeni Yesus Kristus, mana natudꞌu Lamatualain rala ralolen neu nggita. Boe ma basa saa fo Ana nafadꞌe soꞌal Lamatualain, memaꞌ tebꞌe.
18 Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.
Nda hambu atahori esa sa boe mana nita tebꞌe-tebꞌeꞌ Lamatualain. Te Eni Ana ise susuen, mana natudꞌu neu nggita Lamatualain ralan. Anaꞌ naa, sia Aman bobꞌoan. Huu Eni o, Lamatualain boe.
19 És ez a János bizonyságtétele, a mikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: Kicsoda vagy te?
Lao esa, atahori Yahudi ra malangga nara sia Yerusalem denu malangga agama hira ro atahori hira mia suku Lewi mana lole-lau sia Lamatualain Ume Hule-oꞌe Huun. Ara reu sia loe Yarden bobꞌoan de ratane Yohanis mana saraniꞌ a rae, “Ho ia, Kristus fo Lamatualain helu-fuli nae haitua nemaꞌ a, do?” De nafadꞌe se nae, eni ia, seka.
20 És megvallá és nem tagadá; és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus.
Ana nataa relo-relo nae, “Hokoꞌ. Au ia, nda Kristus sa.”
21 És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem.
Boe ma ratane seluꞌ rae, “Mete ma taꞌo naa, ho ia, seka? Baꞌi Elia, do?” Ana nataa nae, “Hokoꞌ boe.” Boe ma ratane fai rae, “Afiꞌ losa ho ia, Lamatualain mana ola-olan laen, do?” Ana nataa nae, “Hokoꞌ boe.”
22 Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől?
Basa naa ma, ara ratane seluꞌ rae, “Naa, mete ma taꞌo naa, ho ia, seka? Mufadꞌe dei! Huu hai musi baliꞌ mii mifadꞌe neu malangga-malangga mana denu hai ra. Tulun dei!”
23 Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta.
Boe ma ana olaꞌ tungga saa fo baꞌi Yesaya suraꞌ nita oi, “Au ia, naeni atahori mana nameli sia mamana rouꞌ oi, ‘Basa atahori mihehere tao milole dalaꞌ ra, fo simbo Lamatuaꞌ neneman! Tao mitetu dalaꞌ fo soru E.’”
24 És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak:
Sia atahori mana rema mia Yerusalem taladꞌa nara, hambu atahori hira mia partei agama Farisi.
25 És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?
Basa ma ratane Yohanis rae, “Taꞌo ia. Mete ma ho nda Kristus sa, nda baꞌi Elia sa, ma nda Lamatualain mana ola-olan sa, na, taꞌo bee de sarani atahori? Hambu hak mia bee?”
26 Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek.
De Yohanis nataa nae, “Au ia, sarani atahori endiꞌ a oe. Te hambu Atahori esa sia taladꞌa mara ena, te nda mihine sa.
27 Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam.
Eni manaseliꞌ lenaꞌ au, mae au unori uꞌuhuluꞌ atahori. Mae dadꞌiꞌ a Eni aten boe o, au nda undandaa sa.”
28 Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala.
Basa dalaꞌ ia ra dadꞌi sia Betania, sia loe Yarden bobꞌoan. Yohanis no ana mana tungga nara sarani atahori sia naa.
29 Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!
Mbilaꞌ neu ma, Yohanis mete nita Yesus laoꞌ nisiꞌ e. Boe ma ana olaꞌ nae, “Mete neu Atahori mana sia naa dei! Eni, Lamatualain Bibꞌi Lombo Anan mana dadꞌi tutunu-hohotuꞌ fo tefa-soi atahori sia raefafoꞌ ia sala-kilu nara.
30 Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, a ki előttem lett, mert előbb volt nálamnál.
Atahori ia, au ufadꞌe neu nggi afis a ena ae, ‘Dei fo Atahori esa nema. Eni manaseliꞌ lenaꞌ au, huu Ana sia naꞌahuluꞌ au ena.’
31 És én nem ismertem őt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek.
Fai maꞌahulun, au nda uhine ae, Eni, Kristus sa. Mae onaꞌ naa o, uhine ena ae au musi fee atahori Israꞌel ra rahine E. Huu naa, au uma fo sarani atahori endiꞌ oe.
32 És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék ő rajta.
Lamatualain denu au sarani atahori endiꞌ oe. Ana o nafadꞌe au nae, ‘Dei fo Atahori esa nisiꞌ nggo. Basa naa ma, Dula-dale Ngga onda nema leo sia E. Atahori naa, mana nendi Dula-dale Meumare Ngga, fo fee koasa neu atahori Ngga ra.’ Leleꞌ Atahori naa nema, au nda uhine tuteꞌ E sa. Te leleꞌ au ita Lamatualain Dula-dalen onda nema mia lalai a onaꞌ mbui lunda, tee neu E, dei de au uhine E ae, ‘Atahori ia, Eni ena!’
33 És én nem ismertem őt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel.
34 És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.
Au ita dalaꞌ naa ra no mata ngga. Basa de au ufadꞌe neu nggi ae, ‘Atahori mana nemaꞌ naa, naeni Lamatualain Anan!’”
35 Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül;
Mbilaꞌ neu ma, Yohanis nambariiꞌ no ana mana tungga nara, atahori rua.
36 És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya!
Leleꞌ Yohanis nita Yesus laoꞌ tungga naa, ana nafadꞌe nae, “Mete dei! Huu Eni ia, Lamatualain Bibꞌi Lombo Anan dei fo mana dadꞌi tutunu-hohotuꞌ!”
37 És hallá őt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust.
Basa ma Yohanis ana mana tungga karua nara mana rena oꞌolan, lao hela e, de reu tungga Yesus.
38 Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik: Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol?
Boe ma Yesus heoꞌ dean, ma nita se laoꞌ tungga Eni. Boe ma natane se nae, “Taꞌo bee? Parlu, do?” Ara ratane mbali E rae, “Rabi leo sia bee?” (Sira dedꞌea Aram, ‘Rabi’ sosoan nae, ‘Ama Meser’.)
39 Monda nékik: Jőjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra.
Yesus nataa nae, “Ima fo mita neuꞌ ena.” Boe ma ara tungga E, de rita mamana leleon. Leleꞌ ara losa, mbei ma liiꞌ haa boboon ena. De ara rahani ro E losa relo a mopo.
40 A kettő közül, a kik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére.
Naa, mia atahori karuaꞌ mana rena Yohanis oꞌolan, ma tungga Yesus naa, esa naran Anderias. Eni, Simon Petrus odin.
41 Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus);
Baliꞌ losa-losaꞌ ma Anderias neu sangga aꞌan Simon nae, “We, aꞌa! Hai mindaa mo Mesias ena!” (Sia sira dedꞌean ‘Mesias’ sosoan nae, ‘Kristus, naeni Atahori fo Lamatualain helu-fuli memaꞌ eniꞌ a lele uluꞌ a fo nae haitua nemaꞌ a.’)
42 És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kőszikla).
Basa ma, ana no aꞌan nisiꞌ Yesus. Boe ma Yesus mete e, de nafadꞌe nae, “Ho ia, Simon. Amam, Yohanis. Mia faiꞌ ia, atahori roꞌe nggo, rae ‘Kefas’” (Eni sosoan onaꞌ ‘Petrus’, naeni ‘fatu’.)
43 A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem!
Sia naa hambu atahori laen esa, naran Filipus. Eni kambon, Betsaida. Petrus no Anderias o mia naa rema boe. Naa, mbilaꞌ neu ma, Yesus naꞌetuꞌ nae neu sia profinsi Galilea. Boe ma neu nandaa no Filipus, de Ana noꞌe nae, “Uma, tungga Au fo dadꞌi atahori ngga!”
44 Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt.
45 Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: A ki felől írt Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát.
Basa ma Filipus neu sangga Natanel, de nafadꞌe nae, “Aꞌa, e! Hai mindaa mo Atahori fo baꞌi Musa suraꞌ sia Lamatualain Hohoro-lalanen ena. Lamatualain mana ola-olan daluhuluꞌ ra suraꞌ soꞌal Atahori ia boe. Eni naran Yesus, mia kambo Nasaret, ma aman, naran Yusuf.”
46 És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg!
Te Natanel nataa nae, “Atahori Nasaret!? Aweꞌ! Nda hambu dala maloleꞌ esa sa boe, laoꞌ mia naa nema sa, o!” Boe ma Filipus nae, “We! Afiꞌ taꞌo naa. Uma fo mita no matam!”
47 Látá Jézus Nátánaelt ő hozzá menni, és monda ő felőle: Ímé egy igazán Izráelita, a kiben hamisság nincsen.
Leleꞌ Natanel laoꞌ nema, Yesus nita e memaꞌ ena, de nae, “Eni ia, atahori ndoos! Huu sia ralan, nda hambu peko-lelekoꞌ sa. Eni atahori Israꞌel tebꞌe-tebꞌeꞌ!”
48 Monda néki Nátánael: Honnan ismersz engem? Felele Jézus és monda néki: Mielőtt hítt téged Filep, láttalak téged, a mint a fügefa alatt voltál.
Natanel natane nae, “Taꞌo bee de Papa nahine au?” Yesus nataa nae, “Taꞌo ia. Au ita nggo ena leleꞌ mia hau naa huun. Leleꞌ naa, Filipus nda feꞌe neu noꞌe nggo sa.”
49 Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya!
Boe ma Natanel nataa nae, “Ama Meser ia, tantu Lamatualain Anan! Boe ma Amaꞌ o, tantu hai atahori Israꞌel ra Manem boe!”
50 Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél.
Yesus natane e nae, “Seꞌu te ho ia, mumuhere neu Au, huu faꞌ ra Au ae, ‘Au ita nggo leleꞌ ho mia hau huuꞌ a raeꞌ,’ do? Musunedꞌa, te dei fo bisa mita dala-dala manaseliꞌ lenaꞌ naa fai!
51 És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyilt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak és leszállnak az ember Fiára.
Tebꞌe! Au ufadꞌe memaꞌ. Dei fo ama mita lalai a sii. Boe ma Lamatualain ate nara mana sia sorga ra onda-hene sia Au bobꞌoa ngga. Ma Au ia, Atahori Matetuꞌ a.”
