Jóel 3
1 Mert ímé, azokon a napokon és abban az időben, a mikor meghozom Júda és Jeruzsálem fogságát:
Hiche thilsoh laitah ding chu Pakaiyin aseije, “Chuteng chuleh keiman Juda gamsung leh Jerusalem khopi hamphatna kasemphat teng,
2 Egybegyűjtöm akkor mind a pogányokat, és levezetem őket a Josafát völgyébe, és perbe szállok ott velök, az én népemért és örökségemért, az Izráelért, a melyet szétszórtak a pogányok közé, és megosztoztak az én földemen;
Leiset pumpia galmi jouse Jehosaphet phaichama kakhop khom ding, Hichea chu thu katan ding ahi. Ajeh chu amahon Israel nam hi namtin vaipi laha alhoh thangsoh keiuvin, ka gamsung geijin akihomtauve”.
3 Népemre pedig sorsot vetettek; a fiút szajháért adták oda, a leányt pedig borért cserélték el, hogy ihassanak.
Chuleh kamite chu soh dingin vang asanuvin, pasal chapang ho jong numei noti ho toh akilhehjiuvin, nungah khat geijin jong lengpitwi man din akijohjiuve, chule lengpitwi chu akham sasan adon jiuve.
4 Sőt néktek is mi közötök velem, Tírus, Sidon és Filiszteának egész környéke?! Vajjon bosszút állani jöttök-é reám? Ha bosszút akarnátok rajtam állani, nagy hirtelen fejetekre fordítom vissza bosszútokat!
Kei douna a ipibol nahiuvem, Tur le Sidon gam chule Philistia? Kei dinga nangho hi ipia kibol nahiuvem? Kei chunga phula dinga kigong nahiuvem? Nanghon kachunga phulah ding nagotuva ahileh, keiman jong natohnau chu hetman loukaha nachunguva ka sunlhahpeh diu ahi.
5 Mivelhogy elraboltátok ezüstömet és aranyomat, és legszebb kincsemet templomaitokba vittétek;
Ajeh chu nanghon keima dangka leh sana nalauvin, kakhol tupsa thil manlutah tah ho jeng jong na pomanguvin gamchom mite indoi houna a na koitauve.
6 És a Júda fiait és Jeruzsálem fiait eladtátok a Jávánok fiainak, hogy messze vessétek őket határaiktól:
Nanghon Juda mite le Jerusalem khomite chu Greek mite henga na joh monguvin, gamgi kal lang peha nathah mong sohtauve.
7 Ímé, kiindítom őket a helyből, a hova eladtátok őket, és fejetekre fordítom vissza bosszútokat.
Ahin lah keiman na johmong namun uva kona ka nung lah kit ding ahi.
8 És adom a ti fiaitokat és leányaitokat a Júda fiainak kezébe; azok pedig eladják őket a Sabeusoknak, a messze lakó népnek; mert ezt végezte az Úr.
Keiman nachateu numeiho le pasalho jong Juda mite koma ka joh doha, amahon Jong hetphah lou Seba gam mite henga ajoh mong kit diu ahi. Ajeh chu Pakai keiman kana seisa ahitai.
9 Hirdessétek ezt a pogányok között; készüljetek harczra; indítsátok fel a hősöket. Járuljanak elé, jőjjenek fel mindnyájan a hadakozó férfiak!
Gaphong jaluvin hiche namtin vaipi laha. “Galsat dingin kigontauvin, gollhang thahat jouse kikoudohun, mithahat gollhang jouse kitilkhou soh kei’uvin.
10 Kovácsoljátok szántóvasaitokat kardokká, kaszáitokat dárdákká; mondja a beteg is: Hős vagyok!
Na sehcha’u chemjamin kikhenun, na kangkuiju chu tengchan kikhen unlang, milhasam tah jong chun “Galhat kahije” tin seijuhen.
11 Siessetek és jőjjetek el ti népek mindenfelől, és seregeljetek egybe! Ide vezesd Uram a te hőseidet!
Kintahin kikhom loiyun, akimvella um natin vaipi jouse phaichama hung kihom loiyun. Chuleh tun, Aw Pakai nagal mite koudoh in.
12 Serkenjenek fel és jőjjenek fel a népek a Josafát völgyébe; mert ott ülök törvényt, hogy megítéljek minden népeket.
Namtin vaipi amaho leh amaho hungkon uhen, Jehosaphet phaicham a Kijot uhen, Keima, Pakai in hichea chu katouva Thu katan ding ahi.
13 Ereszszétek néki a sarlót, mert megérett az aratni való! Jertek el, tapossatok, mert tetézve a kád, ömlenek a sajtók! Mert megsokasult az ő gonoszságuk!
Koite kigotin chang-at ding aminin akuitai. Hung inlang lengpiga hung chilin, lengpiga chilna adimsoh tai. Bel le kong jouse jong aletlha soh tai. Ajeh chu hiche mite agit louna’u anasa behseh jengin ahi.
14 Tömegek, tömegek! az ítélet völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében!
Thutanna phaicham a asang asangin angah tai, Pakai nikho chu hung lhungvah ding ahitai.
15 A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényöket;
Nisa le lhathah hung thim ding, chule ahsi ho jong vahta louding ahi.
16 Az Úr pedig megharsan a Sionról és megzendül Jeruzsálemből, és megrendülnek az egek és a föld; de az Úr az ő népének oltalma és az Izráel fiainak erőssége!
Pakai Awgin Ziona kithong ding chuleh Jerusalema kona keh lhading chuleh Van le leiset kiling ding, ahin Pakai chu amite kiselna hiding, Israel mite dinga kiselna kulpi hiding ahi.
17 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki a Sionon lakozom, az én szent hegyemen. És szentté lészen Jeruzsálem, és idegenek nem vonulnak át többé rajta.
Hiteng chuleh keima na Pakai na Pathenu, Zion lhang thenga cheng kahi neihetdoh dingu ahi. Jerusalem a imatih chana theng jing jeng ding, chuleh gamchoma galmiten imatih chana ajo lou ding ahi.
18 És majd azon a napon a hegyek musttal csepegnek és a halmok tejjel folynak, és a Júda minden medre bő vízzel ömledez, és forrás fakad az Úrnak házából, és megöntözi a Sittimnek völgyét.
Hiche nikho teng chuleh mol chunga kona Lengpitwi lhum hung longa, lhangdung jouse jong bongnoi hung long ding. Juda gamsung’a vacha hom jouse twi dim soha, Jerusalem Pakai Hou in Thenga kona, Acacias phaicham geija hung long lha ding ahi.
19 Égyiptom pusztasággá lészen, Edom pedig kietlen sivataggá; a Júda fiain való erőszakosságért, mert ártatlan vért ontottak azoknak földén.
Ahinlah Egyp gamsung ahom keova hung lum ding, Edom jong ahom keova Gamthip hung soh ding, ajeh chu amahon Juda mite chu pumhat jengin anaboluvin, agamsung uva themmona bei mite thisan anasouvin ahi.
20 De a Júda örökké megmarad; Jeruzsálem is nemzetségről nemzetségre.
“Ahinlah Juda gamhi a imatih chana amite dimset ding, chuleh Jerusalem Jong akhang khanga amiten kichenpi ding ahi.
21 És kitisztítom vérökből, a melyből még ki nem tisztítottam, és a Sion lesz az Úr lakóhelye!
Keiman kamite asuhkhel nau ka ngaidam ding chuleh keima Pakai in Jerusalem a, ka mite jouse toh ka in ka sah ding ahi.”
