< Jóel 2 >

1 Fújjátok a kürtöt a Sionon, és rivalgjatok az én szent hegyemen! Rémüljenek meg e föld minden lakói; mert eljő az Úrnak napja; mert közel van az.
Vuthelani uphondo eZiyoni, lihlabe umkhosi entabeni yami engcwele; kabathuthumele bonke abahlali belizwe, ngoba usuku lweNkosi luyeza, ngoba luseduze.
2 Sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borulatnak napja; mint a hegyekre ráterülő alkonyat! Nagy és hatalmas nép, a milyen nem volt öröktől fogva és nem is lesz utána többé, nemzetségről nemzetségre.
Usuku lomnyama lobumnyama, usuku lwamayezi lomnyama onzima, njengemadabukakusa lembese phezu kwezintaba; isizwe esikhulu lesilamandla, kakuzanga kube khona esinjengaso kusukela endulo, futhi kakusayikuba khona emva kwaso kuze kube yiminyaka yezizukulwana lezizukulwana.
3 Előtte tűz emészt, utána láng lobog; előtte a föld olyan, mint az Éden kertje, utána pedig kietlen pusztaság; meg sem menekülhet tőle semmi.
Umlilo uyaqeda phambi kwaso, langemva kwaso kuvutha ilangabi. Phambi kwaso ilizwe lifanana lesivande seEdeni, kodwa ngemva kwaso liyinkangala yencithakalo; yebo kakulakuphunyuka kuso.
4 A milyen a lovak alakja, olyan annak alakja, és száguldoznak, mint a lovasok.
Isimo saso sinjengesimo samabhiza, lanjengabagadi bamabhiza ngokunjalo bazagijima.
5 Rohannak a hegyek tetején, mintha hadi szekerek robognának; mintha tarlót emésztő láng ropogna; a milyen az ütközetre kész hatalmas nép.
Bazakweqa njengomsindo wezinqola ezingqongeni zezintaba, njengomsindo welangabi lomlilo oqeda izidindi, njengabantu abalamandla abahlelelwe impi.
6 Elrémülnek tőle a népek; minden arcz elsáppad.
Phambi kobuso babo abantu bazakuba lobuhlungu; bonke ubuso buzanyukumala.
7 Száguldoznak, mint a hősök, felhágnak a kőfalakra, mint a bajnokok; mindenik a maga útján halad, nem bontják meg soraikat.
Bazagijima njengamaqhawe, bakhwele imiduli njengamadoda empi, bahambe ngulowo lalowo ngezindlela zakhe, kabayikuphambuka emikhondweni yabo.
8 Egymást nem szorongatják; mindenik a maga útján halad; néki rohannak a fegyvernek, és nem esik seb rajtok.
Kabasunduzani omunye lomunye; bazahamba ngulowo lalowo ngomgwaqo wakhe omkhulu; lapho bewela phezu kwesikhali, kabayikulimala.
9 Betörnek a városba, futkároznak a kőfalon, felhágnak a házakra, betörnek az ablakokon, mint a tolvaj.
Bazahaluzela bedabula umuzi, bagijime phezu komduli, bakhwele bangene ezindlini, bangene ngamawindi njengesela.
10 Reszket előttök a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényöket.
Umhlaba uzanyikinyeka phambi kwabo, amazulu athuthumele; ilanga lenyanga kube mnyama, lezinkanyezi zigodle ukukhanya kwazo.
11 És megzendül az Úrnak szava az ő serege előtt, mert felette nagy az ő tábora; mert hatalmas az ő rendeletének végrehajtója. Bizony nagy az Úrnak napja és igen rettenetes! Ki állhatja ki azt?
Njalo iNkosi izakhupha ilizwi layo phambi kwebutho layo, ngoba inkamba yayo inkulu kakhulu; ngoba ilamandla eyenza ilizwi layo; ngoba usuku lweNkosi lukhulu, luyesabeka kakhulu; ngubani-ke ongalumela?
12 De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; bőjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.
Ngakho lakhathesi, itsho iNkosi, phendukelani kimi ngenhliziyo yenu yonke, langokuzila ukudla, langokukhala inyembezi, langokulila.
13 És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.
Lidabule inhliziyo yenu, hatshi izembatho zenu, liphendukele eNkosini, uNkulunkulu wenu, ngoba ilesisa lesihawu, iphuza ukuthukuthela, njalo inkulu ngomusa, iyazisola ngobubi.
14 Ki tudja, hátha visszatér és megbánja, és áldást hagy maga után; étel- és italáldozatot az Úrnak, a ti Isteneteknek?!
Ngubani owaziyo, ingaphenduka izisole, itshiye isibusiso ngemva kwayo, umnikelo wokudla lomnikelo wokunathwayo eNkosini, uNkulunkulu wenu.
15 Fújjatok kürtöt a Sionon; szenteljetek bőjtöt, hirdessetek gyűlést!
Vuthelani uphondo eZiyoni, yehlukanisani ukuzila ukudla, libize umhlangano onzulu,
16 Gyűjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet; hívjátok egybe a véneket, gyűjtsétek össze a kisdedeket és a csecsszopókat; menjen ki a vőlegény az ő ágyasházából és a menyasszony is az ő szobájából.
libuthanise abantu, lingcwelise ibandla, lihlanganise abadala, libuthanise abantwana, labamunya amabele; umyeni kaphume ekamelweni lakhe, lomakoti ekamelweni lakhe.
17 A tornácz és az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: Légy kegyelmes, oh Uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet, hogy uralkodjanak rajtok a pogányok. Miért mondanák a népek között: Hol az ő Istenök?
Kakuthi abapristi, izikhonzi zeNkosi, bakhale inyembezi phakathi kwekhulusi lelathi, bathi: Yekela abantu bakho, Nkosi; unganikeli ilifa lakho ehlazweni, ukuthi abahedeni bababuse. Bazatsholoni phakathi kwezizwe ukuthi: Ungaphi uNkulunkulu wabo?
18 Erre buzgó lőn az Úrnak szeretete az ő földe iránt, és kegyelmezett az ő népének.
Khona iNkosi izatshisekela ilizwe layo, ihawukele abantu bayo.
19 És választ tőn az Úr, és mondá az ő népének: Ímé, adok néktek gabonát, bort és olajat, hogy megelégedtek vele, és nem adlak többé titeket szidalomra a pogányok között.
Yebo iNkosi izaphendula ithi ebantwini bayo: Khangelani, ngizalithumela amabele lewayini elitsha lamafutha, ukuthi lisuthe ngakho; kangisayikulenza inhlamba phakathi kwezizwe.
20 Az északi népet is elűzöm tőletek, és puszta és sivatag vidékre vetem azt; elejét a keleti tengerbe, hátulját a nyugoti tengerbe, és bűze magasra száll; felszáll büdössége, mert nagy dolgokat cselekedett.
Kodwa ngizasusela khatshana lani okuvela enyakatho, ngikuxotshele elizweni elomileyo leliyinkangala, ubuso bakho buqonde ngaselwandle lwempumalanga, lokucina kwakho ngaselwandle olungemuva; njalo kwenyuke ivumba lakho, kwenyuke iphunga lakho elibi, ngoba kwenze izinto ezinkulu.
21 Ne félj, te föld! Örülj és vígadozz, mert nagy dolgokat cselekeszik az Úr!
Ungesabi, lizwe, jabula uthokoze, ngoba iNkosi yenze izinto ezinkulu.
22 Ne féljetek, ti mezei vadak! mert zöldülnek a pusztának virányai; mert a fa megtermi gyümölcsét; a füge és szőlő is kitárják gazdagságukat.
Lingesabi, zinyamazana zeganga, ngoba amadlelo enkangala asehlumile; ngoba isihlahla sithela isithelo saso, umkhiwa levini kunike amandla akho.
23 Ti is, Sionnak fiai! örvendezzetek és vígadjatok az Úrban, a ti Istenetekben; mert megadja néktek az esőt igazság szerint, és korai és kései esőt hullat néktek az első hónapban.
Lani bantwana beZiyoni, thabani lithokoze eNkosini, uNkulunkulu wenu; ngoba ilinikile izulu lensewula ngokulunga, yalinisela izulu, izulu lensewula lezulu lamuva njengakuqala.
24 És megtelnek a csűrök gabonával, és bőven öntik a sajtók a mustot és az olajat.
Lamabala okubhulela azagcwala amabele, lezikhamelo zewayini ziphuphume ngewayini elitsha lamafutha.
25 És kipótolom néktek az esztendőket, a melyeket tönkre tett a szöcskő, a cserebogár és a hernyó és a sáska; az én nagy seregem, a melyet reátok küldöttem.
Njalo ngizabuyisela kini iminyaka eyadliwa yintothoviyane, yisikhonyane, leqhwagi, lenswabanda, ibutho lami elikhulu engalithumela phakathi kwenu.
26 És esztek bőven és megelégesztek, és magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, a ki csodálatosan cselekedett veletek, és soha többé nem pironkodik az én népem.
Njalo lizakudla lokudla, lisuthe, lidumise ibizo leNkosi, uNkulunkulu wenu, oliphethe ngokumangalisayo. Njalo abantu bami kabayikuyangiswa lanininini.
27 És megtudjátok, hogy az Izráel között vagyok én, és hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek és nincs más! És soha többé nem pironkodik az én népem.
Njalo lizakwazi ukuthi ngiphakathi kukaIsrayeli, lokuthi ngiyiNkosi uNkulunkulu wenu, njalo kakho omunye. Njalo abantu bami kabayikuyangiswa lanininini.
28 És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak.
Kuzakuthi emva kwalokho ngithele uMoya wami phezu kwayo yonke inyama; njalo amadodana enu lamadodakazi enu azaprofetha; abadala benu baphuphe amaphupho, amajaha enu abone imibono.
29 Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet.
Yebo, laphezu kwenceku laphezu kwencekukazi ngizathela uMoya wami ngalezonsuku.
30 És csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és füstoszlopokat.
Njalo ngizaveza izimangaliso emazulwini lemhlabeni, igazi, lomlilo, lezinsika zentuthu.
31 A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja.
Ilanga lizaphenduka libe ngumnyama, lenyanga ibe ligazi, lungakafiki usuku lweNkosi olukhulu lolwesabekayo.
32 De mindaz, a ki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül; mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lészen a szabadulás, a mint megigérte az Úr, és a megszabadultak közt lesznek azok, a kiket elhí az Úr!
Kuzakuthi-ke loba ngubani ozabiza ibizo leNkosi asindiswe; ngoba entabeni yeZiyoni leJerusalema kuzakuba khona ukukhululwa, njengokutsho kweNkosi, laphakathi kwabaseleyo iNkosi ezababiza.

< Jóel 2 >