Jób 9
1 Felele pedig Jób, és monda:
Y Job respondió y dijo:
2 Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
Verdaderamente, veo que es así: ¿y cómo es posible que un hombre pueda ser justo delante de Dios?
3 Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
Si un hombre deseara ir a la ley con él, no podría darle una respuesta a una de cada mil preguntas.
4 Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
Él es sabio de corazón y grande en fuerza: ¿quién alguna vez endureció su rostro contra él, y le fue bien?
5 A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
Es el que quita las montañas sin su conocimiento, derribándolas en su ira.
6 A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
Que está estremeciendo la tierra de su lugar, de modo que sus bases tiemblan:
7 A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
Que da órdenes al sol, y no da su luz; y quien guarda las estrellas de brillar.
8 A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
Por cuya mano se extendieron los cielos, y quién camina sobre las olas del mar:
9 A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
Que hizo el Oso y Orión, y el cúmulo de estrellas, y los lugares secretos del sur;
10 A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
¿Quién hace grandes cosas incomprensibles? Sí, maravillas sin número.
11 Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
Mira, pasa a mi lado y no lo veo; sigue adelante, pero no tengo conocimiento de él.
12 Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
Si él extiende su mano para tomar, ¿por quién puede ser devuelta? ¿Quién le puede decir: ¿Qué estás haciendo?
13 Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
La ira de Dios no puede volverse atrás; Los ayudantes de Rahab, monstruo marino, se humillaron debajo de él.
14 Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
¿Cuánto menos puedo darle una respuesta, usando las palabras correctas para discutir con él?
15 A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
Aunque mi causa fuera buena, no podría dar una respuesta; Pediría la gracia de aquel quién es mi Juez.
16 Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
Si lo hubiera llamado, y él me respondiera, no tendría fe en que escucharía mi voz.
17 A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
Porque su tormenta me quebranta, y mis heridas aumentan sin causa.
18 Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
No me dejaría respirar, pero estaría lleno de amargo dolor.
19 Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
Si es una cuestión de fuerza, él es poderoso y si se trata de una causa legal, él dice: ¿Quién me dará un día fijo?
20 Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
Aunque estaba en lo correcto, mi boca me condenaría; No he hecho mal; pero esto me hace inicuo.
21 Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
Si fuera perfecto; No conocería mi alma; despreciaría mi vida.
22 Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
Es lo mismo para mí; por eso digo: Él pone fin al pecador y al que no ha hecho nada malo juntos.
23 Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
Si la muerte viene repentinamente, él se ríe de las pruebas de aquellos que no han hecho nada malo.
24 A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
La tierra es dada al poder del malvado; los rostros de sus jueces están cubiertos; Si no es por él, ¿quién lo ha hecho?
25 Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
Mis días van más rápido que un corredor; huyen y no ven él bien.
26 Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
Se apresuran como botes veloces, como un águila que cae repentinamente sobre su comida.
27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
Si digo, olvidaré mi dolor, dejaré que mi rostro ya no esté triste y me alegraré;
28 Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
Temeroso soy de todos mis dolores; Estoy seguro de que no seré libre del pecado en tus ojos.
29 Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
¡No me dejarás estar libre de pecado! ¿Por qué entonces me tomo la molestia de esforzarme?
30 Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
Si me lavan con agua de la nieve, y me limpio las manos con jabón;
31 Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
Entonces cuando me empujen al sepulcro, mi propia ropa me aborrecerá.
32 Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
Porque él no es un hombre como yo, para decirle que, podamos unirnos ante un juez.
33 Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
No hay nadie que tome una decisión entre nosotros, que podría tener control sobre nosotros.
34 Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
Que quite de mi su vara y su temor no me espante.
35 Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
Entonces diría lo que tengo en mente sin temor de él; porque no hay causa de miedo en mí.
