Jób 9
1 Felele pedig Jób, és monda:
Hiob antwortete und sprach:
2 Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
Ja, ich weiß fast wohl, daß also ist, daß ein Mensch nicht rechtfertig bestehen mag gegen Gott.
3 Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
Hat er Lust, mit ihm zu hadern, so kann er ihm auf tausend nicht eins antworten.
4 Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
Er ist weise und mächtig wem ist's je gelungen, der sich wider ihn gelegt hat?
5 A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
Er versetzt Berge, ehe sie es inne werden, die er in seinem Zorn umkehret.
6 A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
Er weget ein Land aus seinem Ort, daß seine Pfeiler zittern.
7 A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
Er spricht zur Sonne, so gehet sie nicht auf, und versiegelt die Sterne.
8 A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
Er breitet den Himmel aus allein und gehet auf den Wogen des Meers.
9 A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
Er machet den Wagen am Himmel und Orion und die Glucke und die Sterne gegen Mittag.
10 A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
Er tut große Dinge, die nicht zu forschen sind, und Wunder, deren keine Zahl ist.
11 Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
Siehe, er gehet vor mir über, ehe ich's gewahr werde, und verwandelt sich, ehe ich's merke.
12 Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
Siehe, wenn er geschwind hinfähret, wer will ihn wiederholen? Wer will zu ihm sagen: Was machst du?
13 Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
Er ist Gott, seinen Zorn kann niemand stillen; unter ihm müssen sich beugen die stolzen HERREN.
14 Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
Wie sollt ich denn ihm antworten und Worte finden gegen ihn?
15 A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
Wenn ich auch gleich recht habe, kann ich ihm dennoch nicht antworten sondern ich müßte um mein Recht flehen.
16 Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
Wenn ich ihn schon anrufe, und er mich erhöret, so glaube ich doch nicht, daß er meine Stimme höre.
17 A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
Denn er fähret über mich mit Ungestüm und macht mir der Wunden viel ohne Ursache.
18 Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
Er läßt meinen Geist sich nicht erquicken, sondern macht mich voll Betrübnis.
19 Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
Will man Macht; so ist er zu mächtig; will man Recht, wer will mein Zeuge sein?
20 Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
Sage ich, daß ich gerecht bin; so verdammet er mich doch; bin ich fromm, so macht er mich doch zu Unrecht.
21 Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
Bin ich denn fromm, so darf sich's meine Seele nicht annehmen. Ich begehre keines Lebens mehr.
22 Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
Das ist das Eine, das ich gesagt habe: Er bringet um beide den Frommen und Gottlosen.
23 Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
Wenn er anhebt zu geißeln, so dringet er fort bald zum Tode und spottet der Anfechtung der Unschuldigen.
24 A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
Das Land aber wird gegeben unter die Hand des Gottlosen, daß er ihre Richter unterdrücke. Ist's nicht also? Wie sollte es anders sein?
25 Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
Meine Tage sind schneller gewesen denn ein Läufer; sie sind geflohen und haben nichts Gutes erlebt.
26 Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
Sie sind vergangen wie die starken Schiffe, wie ein Adler fleugt zur Speise.
27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
Wenn ich gedenke, ich will meiner Klage vergessen und meine Gebärde lassen fahren und mich erquicken,
28 Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
so fürchte ich alle meine Schmerzen, weil ich weiß, daß du mich nicht unschuldig sein lässest.
29 Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
Bin ich denn gottlos, warum leide ich denn solche vergebliche Plage?
30 Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
Wenn ich mich gleich mit Schneewasser wünsche und reinigte meine Hände mit dem Brunnen,
31 Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
so wirst du mich doch tunken in Kot, und werden mir meine Kleider scheußlich anstehen.
32 Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
Denn er ist nicht meinesgleichen, dem ich antworten möchte, daß wir vor Gericht miteinander kämen.
33 Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
Es ist unter uns kein Schiedsmann, noch der seine Hand zwischen uns beide lege.
34 Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
Er nehme von mir seine Rute und lasse sein Schrecken von mir,
35 Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
daß ich möge reden und mich nicht vor ihm fürchten dürfe; sonst kann ich nichts tun, das für mich sei.
