Jób 9
1 Felele pedig Jób, és monda:
Et Job prit la parole, et dit:
2 Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
Certainement, je sais qu'il en est ainsi; et comment l'homme serait-il juste devant Dieu?
3 Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
S'il veut plaider avec lui, il ne lui répondra pas une fois sur mille.
4 Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
Il est habile en son intelligence, et puissant en sa force: qui lui a résisté et s'en est bien trouvé?
5 A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
Il transporte les montagnes, et elles ne le savent pas; il les bouleverse en sa fureur;
6 A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
Il fait trembler la terre sur sa base, et ses colonnes sont ébranlées.
7 A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
Il parle au soleil, et le soleil ne se lève pas; et il met un sceau sur les étoiles.
8 A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
Seul, il étend les cieux, et il marche sur les hauteurs de la mer.
9 A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
Il a créé la grande Ourse, l'Orion, et la Pléiade, et les régions cachées du midi.
10 A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
Il fait de grandes choses qu'on ne peut sonder, de merveilleuses choses qu'on ne peut compter.
11 Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
Voici, il passe près de moi, et je ne le vois pas; il passe encore, et je ne l'aperçois pas.
12 Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
S'il ravit, qui le lui fera rendre? Qui lui dira: Que fais-tu?
13 Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
Dieu ne revient pas sur sa colère; sous lui sont abattus les plus puissants rebelles.
14 Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
Combien moins lui pourrais-je répondre, moi, et choisir mes paroles pour lui parler!
15 A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
Quand j'aurais raison, je ne lui répondrais pas; je demanderais grâce à mon juge!
16 Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
Si je le citais, et qu'il me répondît, je ne croirais pas qu'il voulût écouter ma voix,
17 A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
Lui qui fond sur moi dans une tempête, et qui multiplie mes plaies sans motif.
18 Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
Il ne me permet point de reprendre haleine; il me rassasie d'amertume.
19 Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
S'il est question de force, il dit: “Me voilà! “S'il est question de droit: “Qui m'assigne? “
20 Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
Quand même je serais juste, ma bouche me condamnerait; je serais innocent, qu'elle me déclarerait coupable.
21 Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
Je suis innocent. Je ne me soucie pas de vivre, je ne fais aucun cas de ma vie.
22 Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
Tout se vaut! C'est pourquoi j'ai dit: Il détruit l'innocent comme l'impie.
23 Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
Quand un fléau soudain répand la mort, il se rit des épreuves des innocents.
24 A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
La terre est livrée aux mains des méchants; il couvre les yeux de ceux qui la jugent. Si ce n'est lui, qui est-ce donc
25 Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
Mes jours ont été plus légers qu'un courrier; ils se sont enfuis, sans voir le bonheur;
26 Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
Ils ont glissé comme des barques de roseaux, comme l'aigle qui fond sur sa proie.
27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
Si je dis: Je veux oublier ma plainte, quitter mon air triste, et reprendre ma sérénité,
28 Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
Je suis effrayé de toutes mes douleurs: je sais que tu ne me jugeras pas innocent.
29 Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
Moi, je suis condamné, pourquoi me fatiguer en vain?
30 Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
Quand je me laverais dans la neige, quand je purifierais mes mains dans la potasse,
31 Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
Tu me plongerais dans le fossé, et mes vêtements m'auraient en horreur.
32 Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
Car il n'est pas un homme comme moi pour que je lui réponde, pour que nous allions ensemble en justice.
33 Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
Il n'y a pas d'arbitre entre nous, qui pose sa main sur nous deux.
34 Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
Qu'il ôte sa verge de dessus moi, et que ses terreurs ne me troublent plus!
35 Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
Alors je lui parlerai sans crainte; car, dans l'état où je me trouve, je ne suis plus à moi.
