Jób 9
1 Felele pedig Jób, és monda:
Job reprit la parole et dit:
2 Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
Oui, je sais qu’il en est ainsi: comment l’homme aurait-il gain de cause avec Dieu?
3 Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
Si nous désirions discuter avec lui, pas une fois sur mille il ne daignerait nous répondre.
4 Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
Eminemment sage, triomphant de force, qui jamais lui tint tête et s’en trouva bien?
5 A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
Il déplace les montagnes à l’improviste et les bouleverse dans sa colère.
6 A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
Il fait trembler la terre sur ses bases et ébranle les colonnes qui la supportent.
7 A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
II donne un ordre au soleil, et le soleil ne paraît point; il met un sceau sur les étoiles.
8 A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
A lui seul, il déploie les cieux; il chemine sur la crête des vagues.
9 A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
Ila fait la Grande Ourse, l’Orion, les Pléiades et les demeures sidérales du Midi.
10 A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
Il accomplit des merveilles sans fin, des prodiges qui ne se peuvent compter.
11 Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
Ah! S’Il passait auprès de moi, je ne le verrais point; s’il se glissait sous mes yeux, je ne le remarquerais pas.
12 Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
Quand il empoigne quelqu’un, qui lui fera lâcher prise? Qui lui dira: "Que fais-tu?"
13 Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
Dieu ne refoule pas sa colère; sous ses coups plient les satellites de l’orgueil.
14 Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
Et moi j’oserais lui répliquer, je ferais assaut de paroles avec lui,
15 A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
moi, qui tout innocent que je fusse, ne trouverais rien à lui répondre, et demanderais simplement grâce à mon juge!
16 Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
Dût-il même se rendre à mon appel, je ne croirais pas qu’il écoute ma voix;
17 A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
car il m’accable sous un vent de tempête et multiplie gratuitement mes blessures.
18 Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
Il ne me permet pas de reprendre haleine, tant il m’abreuve d’amertumes.
19 Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
S’Agit-il de faire preuve de force, il est là! S’Agit-il de jugement, il dira: "Qui pourrait m’assigner?"
20 Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
Fussé-je innocent, ma bouche me déclarerait coupable! Fussé-je sans reproche, elle me convaincrait de perversité!
21 Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
Oui, je suis sans reproche! Je ne me soucie pas de la vie, je suis las de l’existence.
22 Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
Tout revient au même: aussi dis-je que juste et méchant, il les fait également périr.
23 Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
Si un cataclysme entraîne des morts soudaines, il se rit de l’épreuve des innocents.
24 A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
Par lui, la terre a été livrée aux impies: il voile les yeux de ceux qui y rendent la justice. Si ce n’est lui, qui serait-ce?
25 Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
Mes jours sont plus rapides qu’un courrier; ils s’enfuient sans avoir vu le bonheur.
26 Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
Ils passent comme des barques de jonc, comme l’aigle qui se précipite sur la proie.
27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
Quand je dis: "Je veux oublier ma souffrance, laisser là ma mine attristée et reprendre mes esprits",
28 Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
je suis envahi par la crainte de mes tourments, sachant bien que tu ne m’absoudras pas.
29 Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
Je serai déclaré coupable: pourquoi donc prendre une peine inutile?
30 Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
Dussé-je me laver dans de la neige fondue et purifier mes mains avec de la potasse,
31 Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
aussitôt tu me plongerais dans une fosse fangeuse, et mes vêtements mêmes auraient horreur de moi.
32 Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
Car il n’est pas un homme comme moi pour que je lui réponde et que nous paraissions ensemble en justice.
33 Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
Il n’existe pas d’arbitre entre nous, qui puisse poser sa main sur tous deux.
34 Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
Qu’il écarte de moi sa verge, et que ses terreurs cessent de peser sur moi.
35 Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
Alors je parlerai sans le redouter, car je n’en suis pas là dans le secret de ma conscience.
