Jób 9
1 Felele pedig Jób, és monda:
And Job answered, and said:
2 Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
Indeed I know it is so, and that man cannot be justified compared with God.
3 Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
If he will contend with him, he cannot answer him one for a thousand.
4 Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
He is wise in heart, and mighty in strength: who hath resisted him, and hath had peace?
5 A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
Who hath removed mountains, and they whom he overthrew in his wrath, knew it not.
6 A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
Who shaketh the earth out of her place, and the pillars thereof tremble.
7 A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
Who commandeth tile sun and it riseth not: and shutteth up the stars as it were under a seal:
8 A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
Who alone spreadeth out the heavens, and walketh upon the waves of the sea.
9 A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
Who maketh Arcturus, and Orion, and Hyades, and the inner parts of the south.
10 A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
Who doth things great and incomprehensible, and wonderful, of which there is no number.
11 Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
If he come to me, I shall not see him: if he depart I shall not understand.
12 Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
If he examine on a sudden, who shall answer him? or who can say: Why dost thou so?
13 Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
God, whose wrath no mall can resist, and under whom they stoop that bear up the world.
14 Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
What am I then, that I should answer him, and have words with him?
15 A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
I, who although I should have any just thing, would not answer, but would make supplication to my judge.
16 Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
And if he should hear me when I call, I should not believe that he had heard my voice.
17 A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
For he shall crush me in a whirlwind, and multiply my wounds even without cause.
18 Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
He alloweth not my spirit to rest, and he filleth me with bitterness.
19 Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
If strength be demanded, he is most strong: if equity of judgment, no man dare bear witness for me.
20 Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
If I would justify myself, my own mouth shall condemn me: if I would shew myself innocent, he shall prove me wicked.
21 Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
Although I should be simple, even this my soul shall be ignorant of, and I shall be weary of my life.
22 Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
One thing there is that I have spoken, both the innocent and the wicked he consumeth.
23 Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
If he scourge, let him kill at once, and not laugh at the pains of the innocent.
24 A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
The earth is given into the hand of the wicked, he covereth the face of the judges thereof: and if it be not he, who is it then?
25 Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
My days have been swifter than a post: they have fled away and have not seen good.
26 Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
They have passed by as ships carrying fruits, as an eagle flying to the prey.
27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
If I say: I will not speak so: I change my face, and am tormented with sorrow.
28 Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
I feared all my works, knowing that thou didst not spare the offender.
29 Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
But if so also I am wicked, why have I laboured in vain?
30 Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
If I be washed as it were with snow waters, and my hands shall shine ever so clean:
31 Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
Yet thou shalt plunge me in filth, and my garments shall abhor me,
32 Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
For I shall not answer a man that is like myself: nor one that may be heard with me equally in judgment.
33 Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
There is none that may be able to reprove both, and to put his hand between both.
34 Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
Let him take his rod away from me, and let not his fear terrify me.
35 Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
I will speak, and will not fear him: for I cannot answer while I am in fear.
