Jób 9
1 Felele pedig Jób, és monda:
Then Job answered and said,
2 Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
Of a truth I know that it is so. But how can man be just with God?
3 Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
If he is pleased to contend with him, he cannot answer him one of a thousand.
4 Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
He is wise in heart, and mighty in strength. Who has hardened himself against him, and prospered?
5 A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
He who removes the mountains, and they do not know it when he overturns them in his anger,
6 A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
who shakes the earth out of its place, and the pillars of it tremble,
7 A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
who commands the sun, and it does not rise, and seals up the stars,
8 A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
who alone stretches out the heavens, and treads upon the waves of the sea,
9 A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
who makes the Bear, Orion, and the Pleiades, and the chambers of the south,
10 A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
who does great things past finding out, yea, marvelous things without number.
11 Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
Lo, he goes by me, and I do not see him. He also passes on, but I do not perceive him.
12 Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
Behold, he seizes; who can hinder him? Who will say to him, What are thou doing?
13 Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
God will not withdraw his anger. The helpers of Rahab stoop under him.
14 Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
How much less shall I answer him, and choose out my words to reason with him?
15 A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
Whom, though I were righteous, yet I would not answer. I would make supplication to my judge.
16 Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
If I had called, and he had answered me, yet I would not believe that he hearkened to my voice.
17 A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
For he breaks me with a tempest, and multiplies my wounds without cause.
18 Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
He will not allow me to take my breath, but fills me with bitterness.
19 Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
If of strength, lo, he is mighty! And if of justice, who will summon me?
20 Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
Though I be righteous, my own mouth shall condemn me. Though I be perfect, it shall prove me perverse.
21 Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
Though I were perfect, I do not regard myself. I despise my life.
22 Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
It is all one thing. Therefore I say, He destroys the perfect and the wicked.
23 Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
If the scourge kills suddenly, he will laugh at the trial of the innocent.
24 A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
The earth is given into the hand of the wicked. He covers the faces of the judges of it. If not he, who then is it?
25 Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
Now my days are swifter than a runner. They flee away. They see no good,
26 Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
They are passed away as the swift ships, as the eagle that swoops on the prey.
27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
If I say, I will forget my complaint. I will put off my sad countenance, and be of good cheer,
28 Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
I am afraid of all my sorrows. I know that thou will not hold me innocent.
29 Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
I shall be condemned. Why then do I labor in vain?
30 Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
If I wash myself with snow water, and make my hands ever so clean,
31 Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
yet thou will plunge me in the ditch, and my own clothes shall abhor me.
32 Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
For he is not a man, as I am, that I should answer him, that we should come together in judgment.
33 Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
There is no umpire between us who might lay his hand upon us both.
34 Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
Let him take his rod away from me, and let not his terror make me afraid.
35 Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
Then I would speak, and not be afraid of him, for I am not so in myself.
