Jób 8
1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
Da tok Bildad fra Suah til orde og sa:
2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
Hvor lenge vil du tale så? Hvor lenge skal din munns ord være som et veldig vær?
3 Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
Skulde vel Gud forvende retten, eller den Allmektige forvende rettferdigheten?
4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
Har dine sønner syndet mot ham, så har han gitt dem deres brøde i vold.
5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
Hvis du vender dig til Gud og beder den Allmektige om nåde,
6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
hvis du er ren og opriktig, da vil han våke over dig og gjenreise din rettferds bolig,
7 És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
og din forrige lykke vil bli ringe mot din senere lykke, for den skal være overmåte stor.
8 Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
For spør bare fremfarne slekter og akt på det som deres fedre har gransket ut
9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
- for vi er fra igår og vet intet; for en skygge er våre dager på jorden -
10 Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
de skal lære dig og si dig det og bære frem ord fra sitt hjerte.
11 Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
Vokser sivet op hvor det ikke er myrlendt? Blir starrgresset stort uten vann?
12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
Ennu står det friskt og grønt og blir ikke skåret; da visner det før alt annet gress.
13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
Således går det alle dem som glemmer Gud, og den gudløses håp går til grunne;
14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
hans tillit avskjæres, og det han trøster sig til, er spindelvev.
15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
Han støtter sig på sitt hus, men det står ikke; han holder sig fast i det, men det står ikke fast.
16 Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
Frodig står han der i solens skinn, og hans skudd breder sig ut over hans have;
17 Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
om en stenrøs slynger sig hans røtter, mellem stener trenger han sig frem.
18 Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
Ryddes han bort fra sitt sted, så kjennes det ikke ved ham, men sier: Jeg har aldri sett dig.
19 Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
Se, det er gleden på hans vei, og av mulden spirer andre frem.
20 Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
Nei, Gud forkaster ikke en som er ulastelig, og han holder ikke ugudelige ved hånden.
21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
Ennu vil han fylle din munn med latter og dine leber med jubel.
22 Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
De som hater dig, skal klædes med skam, og de ugudeliges telt skal ikke mere finnes.
