Jób 8
1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
Meddig beszélsz efféléket? hatalmas szél szádnak mondásai!
3 Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
Vajon Isten jogot ferdít-e, avagy igazságot ferdít-e a Mindenható?
4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
Ha fiaid vétkeztek ellene, odabocsátotta őket bűnük kezébe.
5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
Ha te keresve fordulnál Istenhez s a Mindenhatóhoz könyörögnél;
6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
ha tiszta és egyenes vagy: bizony most virrasztana feletted s békét adna igazságos hajlékodnak;
7 És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
s ha csekély volt múltad, a te jövőd felette nagy lesz.
8 Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
Mert kérdezd csak az előbbi nemzedéket s figyelj őseik kutatására;
9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
mert mi tegnapiak vagyunk és nincs tudomásunk, mert árnyék napjaink a földön!
10 Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
Nemde ők oktatnak majd téged, megmondják neked és szivökből fakasztanak szavakat:
11 Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
Magasra nő-e a sás mocsár nélkül, nagyra-e a káka víz híján?
12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
Még rügyében van, le nem szakítható, és minden fűnél előbb szárad el.
13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
Ilyenek az útjai mind az Istenről feledkezőknek s az istentelennek reménye elvész.
14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
A kinek megszakad a bizodalma és pókháló a menedéke;
15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
rátámaszkodik házára, de meg nem áll, hozzá kapaszkodik, de nem marad meg.
16 Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
Nedvében álló ő a nap előtt, s kertjén túl tejed a hajtása;
17 Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
kőhalmon fonódnak össze gyökerei, kőházat szemel ki magának.
18 Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
Ha kipusztítják helyéből, megtagadja őt: nem láttalak!
19 Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
Lám, az az útjának a vígsága s a porból mások sarjadnak ki.
20 Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
Lám, Isten nem veti még a gáncstalant s nem fogja kézen a gonosztevőket.
21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
A míg nevetéssel tölti szájadat s ajkaidat rivalgással,
22 Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
gyűlölőid szégyent öltenek, s nincs meg a gonoszoknak sátra.
