Jób 8
1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
Then responded Bildad the Shuhite, and said: —
2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
How long wilt thou speak these things? Or, as a mighty wind, shall be the sayings of thy mouth?
3 Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
Should, GOD, pervert justice? Or, the Almighty, pervert righteousness?
4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
Though, thy children, sinned against him, and he delivered them into the hand of their transgression,
5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
Yet, if, thou thyself, wilt diligently seek unto GOD, —and, unto the Almighty, wilt make supplication;
6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
If, pure and upright, thou thyself, art, surely, now, will he answer thy prayer, and will prosper thy righteous habitation:
7 És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
So shall thy beginning appear small, —when, thy latter end, he shall greatly increase!
8 Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
For inquire, I pray thee, of a former generation, and prepare thyself for the research of their fathers; —
9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
For, of yesterday, are, we, and cannot know, for, a shadow, are our days upon earth:
10 Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
Shall, they, not teach thee—tell thee, and, out of their memory, bring forth words?
11 Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
Can the paper-reed grow up, without a marsh? Or the rush grow up, without water?
12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
Though while still, in its freshness, it be not plucked off, yet, before any kind of grass, it doth wither:
13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
So, shall be the latter end of all who forget GOD, and, the hope of the impious, shall perish:
14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
Whose trust shall be contemptible, —and, a spider’s web, his confidence:
15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
He leaneth upon his house, and it will not stand, he holdeth it fast, and it will not remain erect.
16 Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
Full of moisture he is, before the sun, and, over his garden, his shoot goeth forth:
17 Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
Over a heap, his roots are entwined, a place of stones, he descrieth;
18 Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
If one destroy him out of his place, then will it disown him [saying] —I have not seen thee.
19 Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
Lo! that, is the joy of his way, —and, out of the dust, shall others spring up.
20 Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
Lo! GOD, will not reject a blameless man, neither will he grasp the hand of evil-doers:
21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
At length he shall fill with laughter thy mouth, and thy lips, with a shout of triumph:
22 Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
They who hate thee, shall be clothed with shame, but, the tent of the lawless, shall not be!
