Jób 8
1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
And Bildad the Shuhite answers and says:
2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
“Until when do you speak these things? And a strong wind—sayings of your mouth?
3 Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
Does God pervert judgment? And does the Mighty One pervert justice?
4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
If your sons have sinned before Him, And He sends them away, By the hand of their transgression,
5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
If you seek for God early, And make supplication to the Mighty,
6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
If you [are] pure and upright, Surely now He wakes for you, And has completed The habitation of your righteousness.
7 És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
And your beginning has been small, And your latter end is very great.
8 Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
For inquire, please, of a former generation, And prepare for a search of their fathers,
9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
For we [are] of yesterday, and we do not know, For our days [are] a shadow on earth.
10 Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
Do they not show you—speak to you, And from their heart bring forth words?
11 Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
Does a rush rise without a marsh? A reed increase without water?
12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
While it [is] in its budding—uncropped, Even before any herb it withers.
13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
So [are] the paths of all forgetting God, And the hope of the profane perishes,
14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
Whose confidence is loathsome, And the house of a spider his trust.
15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
He leans on his house—and it does not stand, He takes hold on it—and it does not abide.
16 Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
He [is] green before the sun, And over his garden his branch goes out.
17 Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
His roots are wrapped by a heap, He looks for a house of stones.
18 Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
If [one] destroys him from his place, Then it has feigned concerning him, I have not seen you!
19 Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
Behold, this [is] the joy of His way, And from the dust others spring up.
20 Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
Behold, God does not reject the perfect, Nor takes hold on the hand of evildoers.
21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
While He fills your mouth with laughter, And your lips with shouting,
22 Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
Those hating you put on shame, And the tent of the wicked is not!”
