Jób 8
1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
To naah Shuh acaeng Bildah mah,
2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
hae baktih hmuen kawngnawk hae vai nazetto maw na thuih han vop? Na pakha hoi tacawt loknawk loe nasetto maw takhi baktiah thacak vop tih?
3 Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
Sithaw loe katoeng ai ah lokcaek maw? Katoeng ah lokcaekhaih to Thacak Sithaw mah phrae ving tih maw?
4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
Na caanawk mah a nuiah hmuen sakpazae o pongah, a sakpazae o haih baktih toengah, anih mah nihcae to thuitaek;
5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
toe Sithaw khaeah nang qoi moe, Thacak Sithaw khaeah tahmenhaih na hnik nahaeloe,
6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
na ciim moe, na toeng nahaeloe, vaihi nang hanah angthawk ueloe, katoengah kho na sakhaih ahmuen to qoengsak tih.
7 És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
Nam tong tangsuek naah thoengkae cadoeh, hnukkhuem ah loe lensawkhaih hoiah na qoeng tahang tih.
8 Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
Kalaem tangcae atue to dueng ah, nam panawk mah tongh o ih hmuennawk to dueng ah loe poek ah;
9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
(aicae loe zangduem ah ni tapen o vop, to pongah tidoeh a panoek o ai, long nuiah aicae khosakhaih aninawk loe tahlip ah ni oh.)
10 Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
Nihcae mah loe palung tang hoi patuk ueloe, na thuitaek o mak ai maw?
11 Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
Cakrungkung baktih akung loe tangnong om ai ahmuen ah amprawk thai maw? Tui taeng ih phroh loe tui om ai ah ampraek thai maw?
12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
To akung loe amprawk tahang naah, aqam hing suep pongah mi mah doeh aat ai; toe kalah qam pongah azaem zoi kue.
13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
Sithaw pahnet kaminawk caehhaih loklam doeh to tiah oh; Sithaw tidoeh sah ai kami oephaih loe amro tih.
14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
Nihcae oephaih loklam loe amro tih, nihcae amhahaih loe bongpaha tazae baktiah ni om tih.
15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
Anih loe angmah im ah amha, toe angdoe thai ai; a ban hoi patawnh, toe cak ai.
16 Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
To baktih kami loe ni bet naah hing suep moe, tanghang mah takha to khuk boih.
17 Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
A tangzun mah thlung to zaeng boih moe, thlung salakah tangzun sakhaih ahmuen to pakrong.
18 Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
Toe kami mah a ohhaih ahmuen hoiah aphongh ving naah loe, a ohhaih ahmuen mah anih khaeah, Nang hae kang hnuh vai ai, tiah naa ueloe, angphat taak tih.
19 Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
Khenah, anih anghoehaih loklam loe to tiah oh; anih amprawkhaih ahmuen ah, kalah thingnawk to amprawk o lat tih.
20 Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
Khenah, coek koi om ai kami to Sithaw mah haek ai; kasae hmuen sah kami doeh abomh ai:
21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
anih mah na pakha to pahnuisak ueloe, na pahni to anghoehaih hoiah koisak tih.
22 Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
Nang hnuma kaminawk to azatsak tih, kasae kami ohhaih im to anghma tih boeh, tiah a naa.
