Jób 6
1 Jób pedig felele, és monda:
Ipapo Jobho akapindura akati:
2 Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!
“Dai chete kurwadziwa kwangu kwaigona kuyerwa uye kusuwa kwangu kwaiiswa pachiyero!
3 Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.
Zvirokwazvo zvairema kupfuura jecha ramakungwa, hazvishamisi kana mashoko angu aiva okuvhurumuka.
4 Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem.
Miseve yoWamasimba Ose iri mandiri, mweya wangu unonwa muchetura wayo; kutyisa kwaMwari kwagadzirira kurwa neni.
5 Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett?
Ko, mbizi ingachema kana ine bundo here? Ko, nzombe inokuma kana ine zvokudya here?
6 Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?
Ko, chokudya chisinganaki chingadyiwa chisina munyu here? Ko, chichena chezai chinonaka here?
7 Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér!
Ndinoramba kuzvibata; zvokudya zvakadai zvinondirwarisa.
8 Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;
“Haiwa, dai ndapiwa hangu zvandinokumbira kuti Mwari andipe zvandinotarisira,
9 És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem!
kuti dai Mwari aida hake kundipwanya, kuti aregere ruoko rwake rundiuraye!
10 Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét.
Ipapo ndaizova hangu nokunyaradzwa uku, mufaro wangu mukurwadziwa kusingagumi, kuti handina kunge ndamboramba mashoko aiye Mutsvene.
11 Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?!
“Ndinaro here simba, rokuti ndirambe ndine tariro? Tariro yacho ndeyeiko kuti nditsungirire?
12 Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é?
Ko, ndine simba rebwe here? Ko, nyama yangu indarira here?
13 Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?!
Ko, ndine simba here rokuti ndione kuti ndabatsirika, sezvo zvino kubudirira kwakabviswa kwandiri?
14 A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.
“Munhu asina tariro anofanira kuwana rudo rweshamwari dzake, kunyange iye arega kutya Wamasimba Ose.
15 Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.
Asi hama dzangu hadzivimbike sezvinongoita hova dzava kudira. Sezvinongoita hova dzopfachukira,
16 A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben olvadt hó hömpölyög;
dzinosviba pakunyungudika kwamagwada echando, uye dzinozadzwa nokunyungudika kwamagwada echando,
17 Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.
asi dzinoguma kuyerera mumwaka wokupisa, uye mihoronga yadzo inopwa mukupisa.
18 Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba utánok és elvesznek.
Mihoronga inotsauka kubva munzira dzayo; inoenda kumakura ndokuparara.
19 Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.
Vafambi veTema vanotsvaka mvura, vashambadziri veShebha vanomirira netariro.
20 Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.
Vachaora mwoyo, nokuti vaivimba nesimba ravo; vasvikapo, vachashaya zvokuita.
21 Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.
Zvino nemiwo maratidza kusabatsira; munoti mukaona chinhu chinotyisa mobva matya.
22 Hát mondtam-é: adjatok nékem valamit, és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?
Ko, ndakamboti, ‘Ndipeiwo chipo, ndipei fufuro rinobva papfuma yenyu,
23 Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem?
ndirwirei muruoko rwomuvengi, ndidzikinurei mumaoko avanhu vano utsinye’ here?
24 Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.
“Ndidzidzisei, uye ndichanyarara hangu; ndiratidzei pandakakanganisa.
25 Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?
Mashoko echokwadi anorwadza sei! Asi gakava renyu rinoratidzeiko?
26 Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!
Munoda kutsiura zvandareva, nokutora mashoko omunhu arasa tariro semhepo here?
27 Még az árvának is néki esnétek, és sírt ásnátok a ti barátotoknak is?!
Muchada kana kukanda mijenya pamusoro penherera uye nokutengesa shamwari yenyu.
28 Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom?
“Asi zvino chinditarirai netsitsi. Ko, ndingareva nhema pamberi penyu here?
29 Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.
Musadaro, musava vasakarurama; fungai zvakare, nokuti kururama kwangu kuchiripo.
30 Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?
Ko, pamiromo yangu pane zvakaipa here? Ko, muromo wangu haugoni kunzvera zvakaipa here?
