< Jób 6 >
1 Jób pedig felele, és monda:
Wasephendula uJobe wathi:
2 Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!
“Nxa ubuhlungu bami bungalinganiswa lokuhlupheka kwami konke kufakwe esikalini!
3 Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.
Ngempela bungasinda ukwedlula itshebetshebe yolwandle, akungamangalisi ukuthi amazwi ami abhede kanje.
4 Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem.
Imitshoko kaSomandla iphakathi kwami, umoya wami unatha itshefu yayo; inhlupho zokuhlukuluza zikaNkulunkulu ziqondiswe kimi.
5 Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett?
Kambe ubabhemi weganga uyakhala yini utshani bukhona, loba inkabi ikhonye yona ukudla ilakho?
6 Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?
Ukudla okuduma kuyadleka na kungelatswayi, kumbe okumhlophe kweqanda kuyanambitheka yini?
7 Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér!
Ngiyala ukukuthinta; ukudla okunjalo kubuyisa inhliziyo yami.
8 Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;
Oh, aluba ngingazuza isicelo sami, uNkulunkulu angiphe lokho engikufisayo,
9 És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem!
ukuthi uNkulunkulu avume ukungichoboza, ekele nje isandla sakhe singiqede!
10 Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét.
Lalapho ngizabe ngilokhu ngilale induduzo intokozo yami ebuhlungwini obungadediyo, ukuthi bengingawaphikanga amazwi akhe oNgcwele.
11 Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?!
Ngilamandla bani okuthi ngibe lokhu ngithemba? Ngisamelelwe yini ukuba ngibe ngilokhu ngibekezela?
12 Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é?
Ngilamandla elitshe yini? Inyama yami ilithusi na?
13 Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?!
Ngilawo yini amandla okuzisiza, manje njengoba sengemukwe impumelelo?
14 A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.
Iloba ngubani ogodla umusa kumkhula wakhe udela ukwesaba uSomandla.
15 Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.
Kodwa abafowethu kabathenjwa njengemifula egeleza icitsha, njengemifula echithayo
16 A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben olvadt hó hömpölyög;
ileliqhwa eselincibilika, njalo igcwele ngongqwaqwane osencibilikile,
17 Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.
kodwa ikhawule ukugeleza ngesikhathi sokoma, kuthi sekutshisa amanzi anyamalale ezindleleni zawo.
18 Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba utánok és elvesznek.
Indwendwe zamakamela ziyaphambuka ezindleleni zazo; zintule enkangala zifele khona.
19 Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.
Indwendwe zamakamela aseThema zidinga amanzi, abathengisi baseShebha balinde bethembile.
20 Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.
Bayadana ngoba bebekade bethembile; bayafika khonale bafike badane.
21 Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.
Lani selitshengise ukuthi kalilancedo; libona into eyesabekayo beselisesaba.
22 Hát mondtam-é: adjatok nékem valamit, és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?
Sengake ngatsho yini ukuthi, ‘Ake lingihlawulele lokhu, ngihlengani ngempahla yenu,
23 Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem?
ngikhululani esandleni sesitha, ngihlengani ekufithizelweni ngabalesihluku’?
24 Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.
Ngifundisani, ngizathula; ake lingitshengise lapho engiphambanise khona.
25 Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?
Abuhlungu kanganani amazwi eqiniso! Kodwa ukuphikisa kwenu kutshengisani?
26 Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!
Lizama ukuqondisa engikutshoyo, amazwi omuntu oselahlekelwe lithemba liwathethe njengomoya nje na?
27 Még az árvának is néki esnétek, és sírt ásnátok a ti barátotoknak is?!
Lina lingenza inkatho ngezintandane, lithengise lomngane wenu.
28 Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom?
Kodwa okwamanje wobani lomusa lingizwele. Ngingaqamba amanga phambi kwenu na?
29 Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.
Dedani, lingenzi okungaqondanga; khumbulani kutsha, phela ubuqotho bami busengozini.
30 Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?
Kukhona okubi na okusezindebeni zami? Kambe umlomo wami kawukwehlukanisi okubi na?”