< Jób 6 >
1 Jób pedig felele, és monda:
Lalu Ayub menjawab:
2 Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!
"Ah, hendaklah kiranya kekesalan hatiku ditimbang, dan kemalanganku ditaruh bersama-sama di atas neraca!
3 Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.
Maka beratnya akan melebihi pasir di laut; oleh sebab itu tergesa-gesalah perkataanku.
4 Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem.
Karena anak panah dari Yang Mahakuasa tertancap pada tubuhku, dan racunnya diisap oleh jiwaku; kedahsyatan Allah seperti pasukan melawan aku.
5 Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett?
Meringkikkah keledai liar di tempat rumput muda, atau melenguhkah lembu dekat makanannya?
6 Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?
Dapatkah makanan tawar dimakan tanpa garam atau apakah putih telur ada rasanya?
7 Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér!
Aku tidak sudi menjamahnya, semuanya itu makanan yang memualkan bagiku.
8 Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;
Ah, kiranya terkabul permintaanku dan Allah memberi apa yang kuharapkan!
9 És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem!
Kiranya Allah berkenan meremukkan aku, kiranya Ia melepaskan tangan-Nya dan menghabisi nyawaku!
10 Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét.
Itulah yang masih merupakan hiburan bagiku, bahkan aku akan melompat-lompat kegirangan di waktu kepedihan yang tak kenal belas kasihan, sebab aku tidak pernah menyangkal firman Yang Mahakudus.
11 Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?!
Apakah kekuatanku, sehingga aku sanggup bertahan, dan apakah masa depanku, sehingga aku harus bersabar?
12 Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é?
Apakah kekuatanku seperti kekuatan batu? Apakah tubuhku dari tembaga?
13 Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?!
Bukankah tidak ada lagi pertolongan bagiku, dan keselamatan jauh dari padaku?
14 A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.
Siapa menahan kasih sayang terhadap sesamanya, melalaikan takut akan Yang Mahakuasa.
15 Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.
Saudara-saudaraku tidak dapat dipercaya seperti sungai, seperti dasar dari pada sungai yang mengalir lenyap,
16 A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben olvadt hó hömpölyög;
yang keruh karena air beku, yang di dalamnya salju menjadi cair,
17 Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.
yang surut pada musim kemarau, dan menjadi kering di tempatnya apabila kena panas;
18 Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba utánok és elvesznek.
berkeluk-keluk jalan arusnya, mengalir ke padang tandus, lalu lenyap.
19 Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.
Kafilah dari Tema mengamat-amatinya dan rombongan dari Syeba mengharapkannya,
20 Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.
tetapi mereka kecewa karena keyakinan mereka, mereka tertipu setibanya di sana.
21 Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.
Demikianlah kamu sekarang bagiku, ketika melihat yang dahsyat, takutlah kamu.
22 Hát mondtam-é: adjatok nékem valamit, és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?
Pernahkah aku berkata: Berilah aku sesuatu, atau: Berilah aku uang suap dari hartamu,
23 Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem?
atau: Luputkan aku dari tangan musuh, atau: Tebuslah aku dari tangan orang lalim?
24 Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.
Ajarilah aku, maka aku akan diam; dan tunjukkan kepadaku dalam hal apa aku tersesat.
25 Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?
Alangkah kokohnya kata-kata yang jujur! Tetapi apakah maksud celaan dari pihakmu itu?
26 Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!
Apakah kamu bermaksud mencela perkataan? Apakah perkataan orang yang putus asa dianggap angin?
27 Még az árvának is néki esnétek, és sírt ásnátok a ti barátotoknak is?!
Bahkan atas anak yatim kamu membuang undi, dan sahabatmu kamu perlakukan sebagai barang dagangan.
28 Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom?
Tetapi sekarang, berpalinglah kepadaku; aku tidak akan berdusta di hadapanmu.
29 Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.
Berbaliklah, janganlah terjadi kecurangan, berbaliklah, aku pasti benar.
30 Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?
Apakah ada kecurangan pada lidahku? Apakah langit-langitku tidak dapat membeda-bedakan bencana?"