Jób 5
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
¡Clama ahora! ¿Habrá quién te responda? ¿A cuál de los santos acudirás?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Porque la ira mata al necio, y la envidia mata al simple.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
Vi al necio que echaba raíces, y al instante maldije su vivienda.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
Sus hijos están lejos de toda seguridad. Son aplastados en la puerta y no habrá quién los defienda.
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
Su cosecha la devoran los hambrientos y aun la sacan de entre los espinos. Los sedientos sorben su hacienda.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Porque la aflicción no sale del polvo, ni el sufrimiento brota de la tierra,
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
sino el hombre nace para la aflicción, como las chispas salen hacia arriba.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
Ciertamente yo buscaría a ʼElohim y encomendaría a Él mi causa,
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
Quien hace cosas grandes e inescrutables, maravillas incontables.
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
Él da la lluvia a la tierra y envía el agua sobre la superficie de los campos.
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
Él exalta a los humildes y levanta a los enlutados a la seguridad.
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
Frustra los pensamientos de los astutos para que nada hagan sus manos y
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
atrapa a los sabios en su astucia. Frustra los designios del perverso.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
Tropiezan de día con la oscuridad y a mediodía andan a tientas como de noche.
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
Así libra al pobre de la espada, de la boca de los poderosos y de su mano.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
El necesitado conserva la esperanza. La perversidad cierra su boca.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
Dichoso el hombre a quien ʼElohim disciplina. No menosprecies la corrección de ʼEL-Shadday,
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
porque Él hace la herida, pero también la venda. Hiere, pero sus manos sanan.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
Te librará de seis tribulaciones, y aun en la séptima no te tocará el mal.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
Durante la hambruna te librará de la muerte, y del poder de la espada en la guerra.
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
Estarás escondido del azote de la lengua, y no temerás cuando venga la destrucción.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
Te reirás de la destrucción y de la hambruna y no temerás a las fieras del campo,
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
pues aun con las piedras del campo harás pacto, y las bestias del campo tendrán paz contigo.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Sabrás que hay paz en tu tienda. Nada te faltará cuando revises tu morada.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Verás también que tu descendencia es numerosa y tu prole como la hierba de la tierra.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Irás a la tumba en la vejez, como la gavilla de trigo que se recoge a su tiempo.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
Mira que esto lo investigamos, es así. Óyelo, y conócelo por ti mismo.
