Jób 5
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
“Chidana zvino kana uchida, asi ndianiko achadavira? Uchadzokera kuno upiko wavatsvene?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Kutsamwa kunouraya benzi, uye godo rinouraya asina mano.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
Ini pachangu ndakaona benzi richidzika midzi, asi pakarepo imba yake yakatukwa.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
Vana vake havana kuchengetedzeka, vanopwanyiwa padare vasina anovarwira.
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
Vane nzara vanodya zvaakacheka, vachizvitora kunyange pakati peminzwa, uye vane nyota vanodokwairira pfuma yake.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Nokuti kutambudzika hakubudi muvhu, uye nhamo haimeri muvhu.
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
Asi munhu anoberekerwa nhamo, zvirokwazvo sokubarika kwomoto kunokwira kumusoro.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
“Asi dai ndakanga ndirini, ndaiturira mhosva yangu kuna Mwari; ndaiisa mhaka yangu pamberi pake.
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
Anoita minana isingagoni kuyerwa, zvishamiso zvisingagoni kuverengwa.
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
Anopa mvura panyika; anotuma mvura pamusoro penyika.
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
Vanozvininipisa anovaisa pakakwirira, uye vaya vanochema vanosimudzirwa kuchinzvimbo chokuchengetedzwa.
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
Anokonesa zvirongwa zvavanyengeri, kuitira kuti maoko avo abate pasina.
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
Anobata vakachenjera muunyengeri hwavo, uye zvirongwa zvenhubu zvinokukurwa.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
Rima rinosvika pamusoro pavo masikati; vanotsvanzvadzira masikati makuru sapausiku.
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
Anoponesa vanoshayiwa kubva pamunondo uri pamiromo yavo; anovaponesa pakudzvinya kwavane simba.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
Saka varombo vane tariro, uye kusaruramisira kunopfumbira muromo wako.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
“Akaropafadzwa munhu anogadziridzwa zvaari naMwari; saka usazvidza kuranga kwoWamasimba Ose.
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
Nokuti anopa vanga, asi achisungazve; anokuvadza, asi maoko ake anorapazve.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
Achakurwira kubva panjodzi nhanhatu; kunyange panomwe hakuna kukuvadzwa kuchakuwira.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
Munzara achakudzikinura kubva parufu, uye muhondo kubva pakubaya kwomunondo.
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
Uchadzivirirwa kubva pakurova kworurimi, uye haungatyi panosvika kuparadza.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
Uchaseka kuparadza nenzara, uye haufaniri kutya zvikara zvenyika.
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
Nokuti uchaita sungano namabwe esango, uye zvikara zvesango zvichava norugare newe.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Uchaziva kuti tende rako rakasimba, uchaverenga zvinhu zvako ugowana zvakakwana.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Uchaziva kuti vana vako vachava vazhinji, uye zvizvarwa zvako zvichaita souswa hwenyika.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Uchasvika paguva une simba guru, sezvisote zvakaunganidzwa panguva yazvo.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
“Takazviedza izvi, uye ndezvechokwadi. Saka chizvinzwa ugozviita iwe pachako.”
