< Jób 5 >
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
voca ergo si est qui tibi respondeat et ad aliquem sanctorum convertere
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
vere stultum interficit iracundia et parvulum occidit invidia
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
ego vidi stultum firma radice et maledixi pulchritudini eius statim
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
longe fient filii eius a salute et conterentur in porta et non erit qui eruat
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
cuius messem famelicus comedet et ipsum rapiet armatus et ebibent sitientes divitias eius
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
nihil in terra sine causa fit et de humo non orietur dolor
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
homo ad laborem nascitur et avis ad volatum
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
quam ob rem ego deprecabor Dominum et ad Deum ponam eloquium meum
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
qui facit magna et inscrutabilia et mirabilia absque numero
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
qui dat pluviam super faciem terrae et inrigat aquis universa
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
qui ponit humiles in sublimi et maerentes erigit sospitate
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
qui dissipat cogitationes malignorum ne possint implere manus eorum quod coeperant
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
qui adprehendit sapientes in astutia eorum et consilium pravorum dissipat
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
per diem incurrent tenebras et quasi in nocte sic palpabunt in meridie
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
porro salvum faciet a gladio oris eorum et de manu violenti pauperem
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
et erit egeno spes iniquitas autem contrahet os suum
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
beatus homo qui corripitur a Domino increpationem ergo Domini ne reprobes
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
quia ipse vulnerat et medetur percutit et manus eius sanabunt
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
in sex tribulationibus liberabit te et in septima non tanget te malum
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
in fame eruet te de morte et in bello de manu gladii
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
a flagello linguae absconderis et non timebis calamitatem cum venerit
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
in vastitate et fame ridebis et bestiam terrae non formidabis
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
sed cum lapidibus regionum pactum tuum et bestiae terrae pacificae erunt tibi
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
et scies quod pacem habeat tabernaculum tuum et visitans speciem tuam non peccabis
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
scies quoque quoniam multiplex erit semen tuum et progenies tua quasi herba terrae
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
ingredieris in abundantia sepulchrum sicut infertur acervus in tempore suo
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
ecce hoc ut investigavimus ita est quod auditum mente pertracta