Jób 5
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Chiama, dunque! Ti risponderà forse qualcuno? E a chi fra i santi ti rivolgerai?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Poiché allo stolto dà morte lo sdegno e la collera fa morire lo sciocco.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
Io ho visto lo stolto metter radici, ma imputridire la sua dimora all'istante.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
I suoi figli sono lungi dal prosperare, sono oppressi alla porta, senza difensore;
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
l'affamato ne divora la messe e gente assetata ne succhia gli averi.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Non esce certo dalla polvere la sventura né germoglia dalla terra il dolore,
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
ma è l'uomo che genera pene, come le scintille volano in alto.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
Io, invece, mi rivolgerei a Dio e a Dio esporrei la mia causa:
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
a lui, che fa cose grandi e incomprensibili, meraviglie senza numero,
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
che dà la pioggia alla terra e manda le acque sulle campagne.
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
Colloca gli umili in alto e gli afflitti solleva a prosperità;
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
rende vani i pensieri degli scaltri e le loro mani non ne compiono i disegni;
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
coglie di sorpresa i saggi nella loro astuzia e manda in rovina il consiglio degli scaltri.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
Di giorno incappano nel buio e brancolano in pieno sole come di notte,
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
mentre egli salva dalla loro spada l'oppresso, e il meschino dalla mano del prepotente.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
C'è speranza per il misero e l'ingiustizia chiude la bocca.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
Felice l'uomo, che è corretto da Dio: perciò tu non sdegnare la correzione dell'Onnipotente,
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
perché egli fa la piaga e la fascia, ferisce e la sua mano risana.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
Da sei tribolazioni ti libererà e alla settima non ti toccherà il male;
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
nella carestia ti scamperà dalla morte e in guerra dal colpo della spada;
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
sarai al riparo dal flagello della lingua, né temerai quando giunge la rovina.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
Della rovina e della fame ti riderai né temerai le bestie selvatiche;
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
con le pietre del campo avrai un patto e le bestie selvatiche saranno in pace con te.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Conoscerai la prosperità della tua tenda, visiterai la tua proprietà e non sarai deluso.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Vedrai, numerosa, la prole, i tuoi rampolli come l'erba dei prati.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Te ne andrai alla tomba in piena maturità, come si ammucchia il grano a suo tempo.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
Ecco, questo abbiamo osservato: è così. Ascoltalo e sappilo per tuo bene.
