< Jób 5 >
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Rufe nur! Giebt's einen, der dir Antwort gäbe? und an wen unter den Heiligen wolltest du dich wenden?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Denn den Thoren mordet sein Unmut, und den Albernen tötet sein Eifern.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
Ich habe einen Thoren festgewurzelt gesehen, verwünschte aber plötzlich seine Stätte.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
Seinen Kindern bleibt die Hilfe fern; sie müssen sich zertreten lassen im Thor, und keiner errettet sie.
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
Seine Ernte verzehrt der Hungrige - selbst aus den Dornen holt er sie heraus - und Durstige schnappen nach seinem Gut.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Denn Unheil wächst nicht aus dem Staub hervor, noch sprießt das Elend aus dem Boden:
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
Nein, der Mensch ist zum Elend geboren, so wie der Flamme Kinder aufwärts fliegen.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
Ich aber würde mich an den Allmächtigen wenden und meine Sache Gott vorlegen,
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
der große Dinge thut, die unerforschlich, und Wunder, die unzählbar sind:
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
Der der Erde Regen schenkt und Wasser auf die Fluren sendet,
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
der Niedrige hoch emporhebt, und Trauernde erfahren hohes Heil.
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
Er vereitelt die Pläne der Listigen, daß ihre Hände nichts Beständiges schaffen.
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
Er fängt die Klugen in ihrer eignen List, und der Verschlagenen Anschlag überstürzt sich.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
Am hellen Tage stoßen sie auf Finsternis und wie zur Nachtzeit tappen sie am Mittag.
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
So rettet er vom Schwert, aus ihrem Rachen, und aus der Gewalt des Starken den Armen.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
So geht dem Schwachen Hoffnung auf, und die Bosheit schließt ihr Maul.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
O, glücklich der Mann, den Gott zurechtweist! - so verschmähe nicht die Zucht des Allmächtigen!
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
Denn er verwundet, doch er verbindet auch; er zerschlägt, und seine Hände heilen.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
Aus sechs Nöten errettet er dich, und in sieben trifft dich kein Unheil.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
Bei Hungersnot errettet er dich vom Tode und im Kriege von den Streichen des Schwerts.
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
Vor der Zunge Geißel bist du geborgen, hast nichts zu fürchten, wenn Verheerung naht.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
Der Verheerung und der Teuerung kannst du lachen, die wilden Tiere brauchst du nicht zu fürchten.
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
Denn mit des Feldes Steinen bist du im Bunde, und die wilden Tiere sind mit dir befreundet.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Und so wirst du erfahren, daß wohlbehalten dein Zelt: du musterst deine Behausung und vermissest nichts.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Du wirst erfahren, daß deine Nachkommen zahlreich sind, und deine Sprossen wie das Gras der Flur.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
In Vollreife gehst du zum Grabe ein, gleichwie die Garbe hinaufgebracht wird zu ihrer Zeit.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
Siehe, das ist's, was wir erforscht, so ist's! Vernimm es und beherzige es wohl!