Jób 5
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
"Huuda vain! Onko ketään, joka sinulle vastaisi, ja kenenkä pyhän puoleen kääntyisit?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Mielettömän tappaa suuttumus, tyhmän surmaa kiivaus.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
Minä näin mielettömän juurtuvan, mutta äkkiä sain huutaa hänen asuinsijansa kirousta.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
Hänen lapsensa ovat onnesta kaukana, heitä poljetaan portissa, eikä auttajaa ole.
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
Ja minkä he ovat leikanneet, syö nälkäinen-ottaa sen vaikka orjantappuroista-ja janoiset tavoittelevat heidän tavaraansa.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Sillä onnettomuus ei kasva tomusta, eikä vaiva verso maasta,
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
vaan ihminen syntyy vaivaan, ja kipinät, liekin lapset, lentävät korkealle.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
Mutta minä ainakin etsisin Jumalaa ja asettaisin asiani Jumalan eteen,
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
hänen, joka tekee suuria, tutkimattomia tekoja, ihmeitä ilman määrää,
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
joka antaa sateen maan päälle ja lähettää vettä vainioille,
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
että hän korottaisi alhaiset ja surevaiset kohoaisivat onneen.
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
Hän tekee kavalain hankkeet tyhjiksi, niin ettei mikään menesty heidän kättensä alla,
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
hän vangitsee viisaat heidän viekkauteensa; ovelain juonet raukeavat:
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
päivällä he joutuvat pimeään ja hapuilevat keskipäivällä niinkuin yöllä.
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
Mutta köyhän hän pelastaa heidän suunsa miekasta, auttaa väkevän kädestä.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
Ja niin on vaivaisella toivo, mutta vääryyden täytyy sulkea suunsa.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
Katso, autuas se ihminen, jota Jumala rankaisee! Älä siis pidä halpana Kaikkivaltiaan kuritusta.
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
Sillä hän haavoittaa, ja hän sitoo; lyö murskaksi, mutta hänen kätensä myös parantavat.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
Kuudesta hädästä hän sinut pelastaa, ja seitsemässä ei onnettomuus sinua kohtaa.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
Nälänhädässä hän vapahtaa sinut kuolemasta ja sodassa miekan terästä.
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
Kielen ruoskalta sinä olet turvassa, etkä pelkää, kun hävitys tulee.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
Hävitykselle ja kalliille ajalle sinä naurat, etkä metsän petoja pelkää.
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
Sillä kedon kivien kanssa sinä olet liitossa, ja metsän pedot elävät rauhassa sinun kanssasi.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Saat huomata, että majasi on rauhoitettu, ja kun tarkastat asuinsijaasi, et sieltä mitään kaipaa.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Ja saat huomata, että sinun sukusi on suuri ja vesasi runsaat kuin ruoho maassa.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Ikäsi kypsyydessä sinä menet hautaan, niinkuin lyhde korjataan ajallansa.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
Katso, tämän olemme tutkineet, ja niin se on; kuule se, ja ota sinäkin siitä vaari."
