< Jób 5 >
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Call now, if there be any that will answer thee; and to which of the holy ones wilt thou turn?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
For wrath killeth the foolish man, and envy slayeth the silly one.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
I have seen the foolish taking root: but suddenly I cursed his habitation.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
His children are far from safety, and they are crushed in the gate, neither is there any to deliver them.
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
Whose harvest the hungry eateth up, and taketh it even out of the thorns, and the robber swalloweth up their substance.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Although affliction cometh not forth of the dust, neither doth trouble spring out of the ground;
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
Yet man is born unto trouble, as the sparks fly upward.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
I would seek unto God, and unto God would I commit my cause:
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
Which doeth great things and unsearchable; marvellous things without number:
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
Who giveth rain upon the earth, and sendeth waters upon the fields:
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
To set up on high those that be low; that those which mourn may be exalted to safety.
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
He disappointeth the devices of the crafty, so that their hands cannot perform their enterprise.
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
He taketh the wise in their own craftiness: and the counsel of the perverse is carried headlong.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
They meet with darkness in the daytime, and grope in the noonday as in the night.
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
But he saveth the poor from the sword, from their mouth, and from the hand of the mighty.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
So the poor hath hope, and iniquity stoppeth her mouth.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
Behold, happy is the man whom God correcteth: therefore despise not thou the chastening of the Almighty:
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
For he maketh sore, and bindeth up: he woundeth, and his hands make whole.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
He shall deliver thee in six troubles: yea, in seven there shall no evil touch thee.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
In famine he shall redeem thee from death: and in war from the power of the sword.
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
Thou shalt be hid from the scourge of the tongue: neither shalt thou be afraid of destruction when it cometh.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
At destruction and famine thou shalt laugh: neither shalt thou be afraid of the beasts of the earth.
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
For thou shalt be in league with the stones of the field: and the beasts of the field shall be at peace with thee.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
And thou shalt know that thy tabernacle shall be in peace; and thou shalt visit thy habitation, and shalt not sin.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Thou shalt know also that thy seed shall be great, and thine offspring as the grass of the earth.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Thou shalt come to thy grave in a full age, like as a shock of grain cometh in in his season.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
Lo this, we have searched it, so it is; hear it, and know thou it for thy good.