Jób 5
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Pagtawag karon; aduna bay motubag kanimo? Kinsa man sa mga balaan ang imong kaadtoan?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Kay ang kasuko mopatay sa tawong buangbuang; ang kasina molaglag sa tawong pahong.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
Nakita ko ang tawong buangbuang nga nakagamot na, apan gitunglo ko dayon ang iyang puluy-anan.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
Layo sa kaluwasan ang iyang kaanakan; nangadugmok sila diha sa ganghaan sa siyudad. Walay bisan usa ang magaluwas kanila—
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
kadtong alanihon gipangaon sa uban nga gipanggutom, bisan sa katunokan pagakuhaon kini sa katawhan; kadtong katigayonan gihurot sa katawhan nga giuhaw niini.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Kay ang kalisdanan dili motubo gikan sa yuta; ni ang kasamok moturok sa yuta;
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
Apan ang tawo mao ang naghimo sa iyang kaugalingong kalisdanan, sama sa agipo nga milupad paitaas.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
Apan alang kanako, mobalik ako sa Dios; didto kaniya itugyan ko ang akong mga tuyo—
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
kaniya nga nagbuhat sa dagko ug dili matukib nga mga butang, kahibulongang mga butang nga dili maihap.
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
Naghatag siya ug ulan sa yuta, ug nagpadalag tubig sa kaumahan.
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
Gibuhat niya kini aron ipahimutang sa hataas kadtong anaa sa ubos; aron igabayaw sa kaluwasan kadtong nagbangotan sa abo.
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
Gisumpo niya ang mga laraw sa malimbongong mga tawo, aron nga ang ilang mga kamot dili makahimo sa ilang bulohaton.
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
Gilit-ag niya ang malimbongong mga tawo sa ilang kaugalingong pagkamalimbongon; ang mga laraw sa mga tawong hanas mapakyas sa dili madugay.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
Masagubang nila ang kangitngit panahon sa adlaw, ug masukarap sa kaudtohon ingon nga kini gabii.
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
Apan iyang giluwas ang kabos nga tawo gikan sa espada sa ilang mga baba ug ang nanginahanglan nga mga tawo gikan sa kamot sa gamhanang mga tawo.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
Busa may paglaom ang kabos nga tawo, ug ang dili makataronganon magatak-om sa iyang baba.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
Tan-awa, pagkamalipayon sa tawo nga pagabadlongon sa Dios; busa, ayaw pagbiaybiay sa mga kastigo sa Makagagahom.
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
Kay siya ang magasamad ug unya pagabugkosan; siya magasakit ug unya ang iyang mga kamot magaayo.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
Siya ang magaluwas kanimo sa unom ka kasamok; bisan paman, sa pito ka kasamok, ang daotan dili makadapat kanimo.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
Sa tinggutom magaluwas siya kanimo gikan sa kamatayon; ug sa gubat gikan sa mga kamot niadtong migamit sa espada.
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
Pagatagoan ka gikan sa hampak sa dila; ug dili ka mahadlok sa kalaglagan nga modangat.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
Pagakataw-an mo ang paglaglag ug tinggutom, ug dili ka mahadlok sa mga ihalas nga mga mananap.
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
Kay aduna kay kasabotan uban sa mga bato sa imong kapatagan; aduna kay kalinaw kauban ang ihalas nga mga mananap.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Masayod ka nga ang imong tolda anaa sa luwas; moduaw ka sa imong kahayopan ug walay nawala niini.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Masayod ka usab nga ang imong kaliwat modaghan, nga ang imong mga kaliwatan mahisama sa sagbot sa yuta.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Moadto ka sa imong lubnganan sa hingkod nga panuigon, sama sa usa ka tapok sa mga binugkosang trigo nga gidala didto sa giokanan.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
Tan-awa, gisusi ta kining butanga; sama kini niini; patalinghugi kini, ug sayri alang sa imong kaugalingon.”
