Jób 42
1 Jób pedig felele az Úrnak, és monda:
Kalpasanna, simmungbat ni Job kenni Yahweh ket kinunana,
2 Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, a mit elgondoltál.
“Ammok a maaramidmo amin a banbanag, nga awan ti panggepmo a mabalin a malapdan.
3 Ki az – mondod – a ki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.
Sinaludsodmo kaniak, 'Siasino daytoy nga awanan pannakaammo a nangyeg iti kinasipnget kadagiti panggepko?' Ngarud, nakaibagaak kadagiti banbanag a saanko a maawatan, banbanag a narigatko unay a maawatan, a saanko nga ammo ti kaipapananna.
4 Hallgass hát, kérlek, én hadd beszéljek; én kérdezlek, te pedig taníts meg engem!
Kinunam kaniak, 'Ita, dumngegka, ket agsaoak; adda banbanag a damagek kenka, ket ibagam kaniak dagitoy.'
5 Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged.
Nangngegak ti maipapan kenka babaen kadagiti lapayagko, ngem ita makitkitanakan dagiti matak.
6 Ezért hibáztatom magam és bánkódom a porban és hamuban!
Isu a kagurak ti bagik; agbabawiak babaen kadagiti tapok ken dapdapo.”
7 Miután pedig e szavakat mondotta vala az Úr Jóbnak, szóla a Témánból való Elifáznak: Haragom felgerjedt ellened és két barátod ellen, mert nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám, Jób.
Ket napasamak a kalpasan nga imbagana dagitoy a sasao kenni Job, kinuna ni Yahweh kenni Elifaz a taga-Teman, “Napasgedan ti pungtotko kenka ken iti dua a gagayyemmo ta saanyo nga imbaga ti umno a banag maipanggep kaniak, a kas iti inaramid ni Job nga adipenko.
8 Most azért vegyetek magatokhoz hét tulkot és hét kost, és menjetek el az én szolgámhoz Jóbhoz, és áldozzatok magatokért égőáldozatot; Jób pedig, az én szolgám, imádkozzék ti érettetek; mert csak az ő személyére tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám Jób.
Ita ngarud, mangalakayo iti pito a kalakian a baka ken pito a kalakian a karnero, mapankayo kenni Job nga adipenko ket mangidatagkayo para iti bagiyo iti daton a mapuoran. Ikararagannakayonto ni Job nga adipenko ket denggekto ti kararagna, tapno saankayo a dusaen iti kinamaagyo. Saanyo nga imbaga ti umno a maipanggep kaniak, a kas iti inaramid ni Job nga adipenko.”
9 Elmenének azért a Témánból való Elifáz, a Sukhból való Bildád és a Naamából való Czófár, és úgy cselekedének, a miképen mondotta vala nékik az Úr, és az Úr tekinte Jóbnak személyére.
Isu a napan da Elifaz a taga-Teman, ni Bildad a taga-Shuhit, ken ni Zofar a taga-Naamat ket inaramidda ti imbilin ni Yahweh kadakuada, ket inawat ni Yahweh ni Job.
10 Azután eltávolítá Isten Jóbról a csapást, miután imádkozott vala az ő barátaiért, és kétszeresen visszaadá az Úr Jóbnak mindazt, a mije volt.
Idi nagkararag ni Job para kadagiti gagayyemna, insubli ni Yahweh dagiti kinabaknangna. Inikkan ni Yahweh isuna iti mamindua a daras a kaadu dagiti sanikua nga adda kenkuana idi.
11 És beméne hozzá minden fiútestvére és minden leánytestvére és minden előbbi ismerőse, és evének ő vele együtt kenyeret az ő házában; sajnálkozának felette és vigasztalák őt mindama nyomorúság miatt, a melyet az Úr reá bocsátott vala, és kiki ada néki egy-egy pénzt, és kiki egy-egy aranyfüggőt.
Ket amin dagiti kakabsat ni Job a lallaki, ken amin a kakabsatna a babbai, ken amin a gagayyemna idi — napanda kenkuana ket nakipanganda iti balayna. Nakipagladingitda kenkuana ken liniwliwada isuna maipanggep kadagiti amin a didigra nga impalak-am ni Yahweh kenkuana. Amin a tattao ket nangted kenni Job iti maysa a pidaso ti pirak ken maysa a balitok a singsing.
12 Az Úr pedig jobban megáldá a Jób életének végét, mint kezdetét, mert lőn néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara.
Ad-adda pay a binendisionan ni Yahweh ti maudi a paset ti biag ni Job ngem ti immuna; addaan isuna iti sangapulo ket uppat a ribu a karnero, innem a ribu a kamelio, sangaribu a pares a baka, ken sangaribu a kabaian nga asno.
13 És lőn néki hét fia és három leánya.
Naaddaan met isuna iti pito nga annak a lallaki ken tallo a babbai.
14 És az elsőnek neve vala Jémima, a másodiké Kecziha, a harmadiké Kéren-Happuk.
Pinanagananna ti inauna nga anakna a babai iti Jemimah, Keziah ti maikadua, ken Kerenhapuch ti maikatlo.
15 És nem találtatnak vala olyan szép leányok, mint a Jób leányai, abban az egész tartományban, és az ő atyjok örökséget is ada nékik az ő fiútestvéreik között.
Iti entero a daga, awanen ti masarakan a babbai a napinpintas ngem kadagiti annak ni Job a babbai. Inikkan ida ti amada iti tawid kasta met kadagiti annakna a lallaki.
16 Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az ő fiait és unokáit negyedízig.
Kalpasan daytoy, nagbiag pay ni Job iti sangagasut ket uppat a pulo a tawen; nakadennana pay dagiti annakna a lallaki ken dagiti appokona agingga iti maikapat a henerasion.
17 És meghala Jób jó vénségben és betelve az élettel.
Kalpasanna, natay ni Job gapu iti kinalakayna unay a ginanasna ti nagbiag.
