Jób 42
1 Jób pedig felele az Úrnak, és monda:
Chutah chun Job in Pakai chu adonbut tai.
2 Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, a mit elgondoltál.
Thil ijakai bolthei nahi naleh, nanatoh koiman nasuh tang theilou chu keiman kahei.
3 Ki az – mondod – a ki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.
Thil hetkhen theina beija kathil hetkhen theina dongpa chu koiham? Tin nei donge. Hichepa chu kei kahi. Chule keiman kahet khah louhel thu kana sei kha tai.
4 Hallgass hát, kérlek, én hadd beszéljek; én kérdezlek, te pedig taníts meg engem!
Ngaijin keiman nasei peh inge. Keiman nangma thu kadoh a chuleh nangin nei donbut ding ahi.
5 Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged.
Masanga chu nangma hi athu a bou kana jah tho ahin, ahinlah tun vang kamit tah in kamutai.
6 Ezért hibáztatom magam és bánkódom a porban és hamuban!
Kana thusei jouse kageldoh sohkei tai. Chuleh keima kakisih taiti vetsahnan, leivui leh vutvam lah a hin katouve.
7 Miután pedig e szavakat mondotta vala az Úr Jóbnak, szóla a Témánból való Elifáznak: Haragom felgerjedt ellened és két barátod ellen, mert nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám, Jób.
Pakaiyin thu hijatpi hi Job koma asei nungin Teman mipa Eliphaz komah aseitai. Nangma leh nagol teni chunga kalung ahange. Kasohpa Job sei bangin kachungchang thu adihchet in nanghon nasei pouve.
8 Most azért vegyetek magatokhoz hét tulkot és hét kost, és menjetek el az én szolgámhoz Jóbhoz, és áldozzatok magatokért égőáldozatot; Jób pedig, az én szolgám, imádkozzék ti érettetek; mert csak az ő személyére tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám Jób.
Hijeh chun bongchal sagi leh kelngoichal sagi ma kikai unlang kasohpa Job koma cheuvin, chuleh nangma ho a dingin kilhaina govam thilto gabol un. Kasohpan nangho dingin nataopeh untin chuleh keiman taona chu nangho minna kasan peh a, natoh dungjui uva kalethuh tahlou ding ahi. Ijeh inem itile nanghon kasohpa Job bangin kachungchang thu adihchet in nasei pouve ati.
9 Elmenének azért a Témánból való Elifáz, a Sukhból való Bildád és a Naamából való Czófár, és úgy cselekedének, a miképen mondotta vala nékik az Úr, és az Úr tekinte Jóbnak személyére.
Hiti chun Teman mipa Eliphaz, Shuh mipa Bildad chule Naamat mi Zophar chun Pakai thupeh bangin agabol un chuleh Pakaiyin Job taona asanpeh tai.
10 Azután eltávolítá Isten Jóbról a csapást, miután imádkozott vala az ő barátaiért, és kétszeresen visszaadá az Úr Jóbnak mindazt, a mije volt.
Job chun aloi agolte dinga ataopeh phat in Pakaiyin vangphat nan akile sah in, tahbeh in Pakaiyin masanga aneijat sanga ajatni a tamjon apetai.
11 És beméne hozzá minden fiútestvére és minden leánytestvére és minden előbbi ismerőse, és evének ő vele együtt kenyeret az ő házában; sajnálkozának felette és vigasztalák őt mindama nyomorúság miatt, a melyet az Úr reá bocsátott vala, és kiki ada néki egy-egy pénzt, és kiki egy-egy aranyfüggőt.
Chutah chun asopi pasal holeh numeiho chuleh masanga akihetpi aloi agolte ahungun a in'ah an anehkhompi uvin ahi. Pakaiyin ama douna a achung hange thilse analhunsah ho jouse jal chun amapa chu alhem un chuleh alhamon un ahi. Chuleh amaho khat cheh chun amapa din thilpeh sum le sana khutjem ahin choipeh uve.
12 Az Úr pedig jobban megáldá a Jób életének végét, mint kezdetét, mert lőn néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara.
Hijeh chun Pakaiyin Job hinkho anukhat lang chu akipat tillai sangin phatthei aha boh jon, hijeh chun tun kelngoi sangsom le sangli aneiyin, sangong sao sang gup aneiyin, bongchal kop sangkhat aneiyin, chule sanganpi sangkhat aneitai.
13 És lőn néki hét fia és három leánya.
Aman jong Job chu chapa sagi apeh ben, chule numei jong thum jen apeh bei.
14 És az elsőnek neve vala Jémima, a másodiké Kecziha, a harmadiké Kéren-Happuk.
Amapan achanu masapen chu Jemiah asah in, anina Keziah asah in, chule athumna Keremhappuch asah e.
15 És nem találtatnak vala olyan szép leányok, mint a Jób leányai, abban az egész tartományban, és az ő atyjok örökséget is ada nékik az ő fiútestvéreik között.
Gamsung jouse a numei lah a Job Chanute banga melhoi dang aumpoi. Chuleh apaovin amaho chu asopi pasal ho toh alunglhaina bang tah in asem khomin ahi.
16 Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az ő fiait és unokáit negyedízig.
Hicheng nung hin Job chu kum jakhat le somli ahingin, achate leh atute khangli chan geijin amun ahi.
17 És meghala Jób jó vénségben és betelve az élettel.
Chutah chun Job chu hinkho bulhingset in ahingin, tehse mong monga hingin atehthi tai.
