Jób 42
1 Jób pedig felele az Úrnak, és monda:
Te phoeiah Job loh BOEIPA te a doo tih,
2 Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, a mit elgondoltál.
“A cungkuem he na noeng tih namah kah thuepnah oel thai pawh tila ka ming rhoe, ka ming.
3 Ki az – mondod – a ki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.
Mingnah om mueh ah cilsuep aka dael he unim? Ka thui tangloeng ngawn dae ka yakming moenih. Kai lamlong tah khobaerhambae coeng tih ka ming voel moenih.
4 Hallgass hát, kérlek, én hadd beszéljek; én kérdezlek, te pedig taníts meg engem!
Hnatun dae lamtah ka thui dae eh. Nang kan dawt vaengah mah kai m'ming sak.
5 Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged.
Hna dongah olthang la nang kan yaak dae ka mik loh nang m'hmuh coeng.
6 Ezért hibáztatom magam és bánkódom a porban és hamuban!
Te dongah ka kohnue coeng tih laipi neh hmaiphu khuiah damti coeng.
7 Miután pedig e szavakat mondotta vala az Úr Jóbnak, szóla a Témánból való Elifáznak: Haragom felgerjedt ellened és két barátod ellen, mert nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám, Jób.
BOEIPA loh Job taengah hekah ol he a thui hnukah tah BOEIPA loh Temani Eliphaz te, “Ka thintoek he nang taeng neh na hui rhoi taengah sai coeng. Ka sal Job bangla kai kawng he a sikim la na thui uh moenih.
8 Most azért vegyetek magatokhoz hét tulkot és hét kost, és menjetek el az én szolgámhoz Jóbhoz, és áldozzatok magatokért égőáldozatot; Jób pedig, az én szolgám, imádkozzék ti érettetek; mert csak az ő személyére tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám Jób.
Te dongah namamih ham vaito pumrhih neh tuital pumrhih te lo uh lamtah ka sal Job taengla cet uh laeh. Te vaengah namamih hamla hmueihhlutnah nawn uh lamtah ka sal Job te nangmih ham thangthui saeh. Anih maelhmai tah ka doe vetih nangmih taengah boethaehalang ka saii mahpawh. Ka sal Job bangla kai kawng he a sikim la na thui uh moenih,” a ti nah.
9 Elmenének azért a Témánból való Elifáz, a Sukhból való Bildád és a Naamából való Czófár, és úgy cselekedének, a miképen mondotta vala nékik az Úr, és az Úr tekinte Jóbnak személyére.
Te phoeiah Temani Eliphaz, Shuhi Bildad, Naamathi Zophar tah cet uh tih BOEIPA loh amih taengah a thui te a saii uh. Te daengah ni BOEIPA loh Job kah maelhmai te a doe pah.
10 Azután eltávolítá Isten Jóbról a csapást, miután imádkozott vala az ő barátaiért, és kétszeresen visszaadá az Úr Jóbnak mindazt, a mije volt.
A hui rhoek ham a thangthui phoeiah tah Job kah a koe, a koe te BOEIPA loh a mael pah. Te boeih te BOEIPA loh Job taengah rhaepnit la a koei pah.
11 És beméne hozzá minden fiútestvére és minden leánytestvére és minden előbbi ismerőse, és evének ő vele együtt kenyeret az ő házában; sajnálkozának felette és vigasztalák őt mindama nyomorúság miatt, a melyet az Úr reá bocsátott vala, és kiki ada néki egy-egy pénzt, és kiki egy-egy aranyfüggőt.
Te vaengah a manuca boeih neh a tanu, a tanu boeih khaw, lamhma ah anih aka ming boeih khaw anih taengla cet uh. A im khuiah amah neh buh a caak uh. Anih te a suem uh tih a soah BOEIPA loh a thoeng sak yoethae cungkuem ham khaw anih te a hloep uh. Te vaengah anih te tangka phikat rhip neh sui hnaii pakhat rhip a paek uh.
12 Az Úr pedig jobban megáldá a Jób életének végét, mint kezdetét, mert lőn néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara.
BOEIPA loh Job te a tongnah kah lakah a hmailong te yoethen a paek. Te dongah a taengah boiva thawng hlai li, kalauk thawng rhuk, vaito a rhoi thawngkhat, laak thawng khat a khueh.
13 És lőn néki hét fia és három leánya.
A taengah capa parhih neh canu pathum a khueh bal.
14 És az elsőnek neve vala Jémima, a másodiké Kecziha, a harmadiké Kéren-Happuk.
A cuek ming te Jemimah, a pabae ming te Keziah, a pathum ming te Kerenhappukh a sui.
15 És nem találtatnak vala olyan szép leányok, mint a Jób leányai, abban az egész tartományban, és az ő atyjok örökséget is ada nékik az ő fiútestvéreik között.
Job canu rhoek bangla diklai pum ah huta sakthen a phoe moenih. Amih te khaw a napa loh a nganpa rhoek lakli ah rho a paek.
16 Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az ő fiait és unokáit negyedízig.
Te phoeiah Job te kum ya sawmli hing. A ca rhoek te khaw, a ca kah a ca khaw a khong li duela a hmuh tih a hmuh.
17 És meghala Jób jó vénségben és betelve az élettel.
Te dongah Job tah patong tih a khohnin a cup la duek.
