Jób 41
1 Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
Poderás tirar com anzol o leviathan? ou ligarás a sua lingua com a corda?
2 Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?
Podes pôr um junco no seu nariz? ou com um espinho furarás a sua queixada?
3 Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
Porventura multiplicará muitas supplicações para comtigo? ou brandamente fallará?
4 Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?
Fará elle concertos comtigo? ou o tomarás tu por escravo para sempre?
5 Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
Brincarás com elle, como com um passarinho? ou o atarás para tuas meninas?
6 Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
Os teus companheiros farão d'elle um banquete? ou o repartirão entre os negociantes?
7 Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?
Encherás a sua pelle de ganchos? ou a sua cabeça com arpéos de pescadores?
8 Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.
Põe a tua mão sobre elle, lembra-te da peleja, e nunca mais tal intentarás.
9 Ímé, az ő reménykedése csalárd; puszta látása is halálra ijeszt!
Eis que a sua esperança falhará: porventura tambem á sua vista será derribado?
10 Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?
Ninguem ha tão atrevido, que a despertal-o se atreva: quem pois é aquelle que ousa pôr-se em pé diante de mim
11 Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!
Quem me preveniu, para que eu haja de retribuir-lhe? pois o que está debaixo de todos os céus é meu.
12 Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
Não calarei os meus membros, nem a relação das suas forças, nem a graça da sua formação.
13 Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?
Quem descobriria a superficie do seu vestido? quem entrará entre as suas queixadas dobradas?
14 Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület lakik!
Quem abriria as portas do seu rosto? pois em roda dos seus dentes está o terror.
15 Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva mintegy szorító pecséttel.
As suas fortes escamas são excellentissimas, cada uma fechada como com sello apertado.
16 Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.
Uma á outra se chega tão perto, que nem um assopro passa por entre ellas.
17 Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
Umas ás outras se apegam: tanto se travam entre si, que não se podem separar.
18 Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.
Cada um dos seus espirros faz resplandecer a luz, e os seus olhos são como as pestanas da alva.
19 A szájából szövétnekek jőnek ki, és tüzes szikrák omlanak ki.
Da sua bocca saem tochas: faiscas de fogo arrebentam d'ella.
20 Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.
Dos seus narizes procede fumo, como d'uma panella fervente, ou d'uma grande caldeira.
21 Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.
O seu halito faria incender os carvões: e da sua bocca sae chamma.
22 Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
No seu pescoço pousa a força: perante elle até a tristeza salta de prazer.
23 Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
Os musculos da sua carne estão pegados entre si: cada um está firme n'elle, e nenhum se move.
24 Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
O seu coração é firme como uma pedra e firme como parte da mó de baixo.
25 Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
Levantando-se elle, tremem os valentes: em razão dos seus abalos se purificam.
26 Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.
Se alguem lhe tocar com a espada, essa não poderá penetrar, nem lança, dardo ou couraça.
27 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
Elle reputa o ferro por palha, e o cobre por pau podre.
28 A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.
A setta o não fará fugir: as pedras das fundas se lhe tornam em rastolho.
29 Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.
As pedras atiradas estima como arestas, e ri-se do brandir da lança.
30 Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
Debaixo de si tem conchas ponteagudas: estende-se sobre coisas ponteagudas como na lama.
31 Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
As profundezas faz ferver, como uma panella: torna o mar como quando os unguentos fervem.
32 Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné valaki, a tenger megőszült.
Apoz elle allumia o caminho: parece o abysmo tornado em brancura de cãs.
33 Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
Na terra não ha coisa que se lhe possa comparar, pois foi feito para estar sem pavor.
34 Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.
Todo o alto vê: é rei sobre todos os filhos d'animaes altivos.
