Jób 40
1 Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
Intuloy ni Yahweh ti nakisarita kenni Job; kinunana;
2 A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
“Rumbeng kadi a ti siasinoman nga agtarigagay a mangbabalaw ket padasenna nga aturen ti Mannakabalin-amin? Ti makisinsinnupiat iti Dios, bay-am isuna a sumungbat.”
3 És szóla Jób az Úrnak, és monda:
Ket simmungbat ni Job kenni Yahweh ket kinunana,
4 Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
“Kitaem, awan ti pategko; kasanoka a masungbatan? Iyappotko ti imak iti ngiwatko.
5 Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
Nagsaoak iti naminsan, ket saanakon a sumungbat; kinapudnona, namindua, ngem saankon nga ituloy pay.”
6 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
Kalpasanna, simmungbat ni Yahweh kenni Job manipud iti nadawel a bagio, kinunana,
7 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
“Ita barikesam dagiti lumom a kas maysa a lalaki, ta agsaludsodak kenka, ket masapul a sungbatannak.
8 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
Pudno kadi nga ibagam a saanak a nalinteg? Pabasolennak kadi tapno maibagam a hustoka?
9 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-é, mint ő?
Addaanka kadi iti takiag a kas iti Dios? Mapaggurruodmo kadi babaen iti timek a kas kekuana?
10 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!
Ita, agkaweska iti kinadayag ken kinatakneng; arkosam ta bagim iti dayaw ken kinatan-ok.
11 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg őket!
Iwarasmo ti nalabes a pungtotmo; kitaem ti tunggal maysa a napalangguad ket ipababam isuna.
12 Láss meg minden kevélyt és törd meg őket, és a gonoszokat az ő helyükön tipord le!
Kitaem ti tunggal maysa a napalangguad ket ipababam isuna; ipayatmo dagiti nadangkes a tattao iti pagtaktakderanda.
13 Rejtsd el őket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
Ikalim ida a sangsangkamaysa iti daga; ibaludmo dagiti rupada iti nalimed a disso.
14 Akkor én is dicsőítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
Ket, bigbigekto met a kabaelannaka nga isalakan ti bukodmo a makannawan nga ima.
15 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!
Kitaem ita ti behemot, a pinarsuak a kas ti panangparsuak kenka; mangmangan daytoy iti ruot a kas iti baka.
16 Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!
Ita kitaem, ti pigsana ket adda kadagiti lumona; ti bilegna ket adda iti piskel ti tianna.
17 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
Ikutkutina ti ipusna a kas iti maysa a sedro, nagsisilpo dagiti piskel ti luppona.
18 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
Dagiti tulangna ket kasla kadagiti tubo a bronse; dagiti gurongna ket kasla kadagiti bareta a landok.
19 Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.
Isuna ti pangulo dagiti pinarsua ti Dios. Ti Dios laeng, a nagparsua kenkuana, ti makaparmek kenkuana.
20 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.
Ta ipapaayan isuna dagiti turod iti taraon; agay-ayam iti asideg dagiti narungsot nga ayup.
21 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
Agid-idda isuna iti sirok dagiti mula a lotus iti salinong dagiti runo, kadagiti ban-aw.
22 Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.
Linlinungan isuna dagiti mula a lotus; adda iti aglawlawna dagiti kayo a karawawe kadagiti waig.
23 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
Kitaem, no layusen dagiti ti karayan ti pantarna, saan isuna nga agbuteng; natalek isuna, uray no dumakkel ti danum ti karayan Jordan aggingga iti sungona.
24 Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!
Adda kadi makatiliw kenkuana babaen iti kawit, wenno mangtaldeng iti agongna babaen iti silo?
